Az ajtók kitárása a szívek megnyitását jelenti a remény előtt – hangoztatta Ferenc pápa, aki a Szent Péter-bazilika után a római Rebbibia börtönben nyitotta meg a jubileumi szentév második szent kapuját csütörtökön.
Ferenc a börtön udvarán álló Miatyánk-templom ajtaját tárta ki. A pápa kerekesszékkel érte el a kaput, majd Benoni Ambarus római segédpüspök segítségével felállt, megkopogtatta az ajtót, amely az érintésre megnyílt. Ezután misét mutatott be a templomban.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy a jubileumi szentév első kapuját a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg, és azt akarta, hogy a második kapu a börtönben nyíljon ki.
„Szép dolog ajtókat kitárni, de még fontosabb mindennek az üzenete, mivel a szívek kitárását jelképezi. A nyitott szív testvériséget teremt. A megkeményedett szívek nem segítenek élni, a jubileumi szentév célja éppen az, hogy megnyissa a szíveket a remény előtt! A remény soha nem csal meg! Ne veszítsétek el a reményt!” – mondta Ferenc pápa.
Úgy vélte, a remény kötélre kötött horgony, amelynek segítségével partot érhetünk, még akkor is, ha a kötélbe kapaszkodás néha megsebzi a kezünket. Remény nélkül az otthonok ablakai, ajtói is zárva maradnak, és a világból elveszik a gyengédség – tette hozzá az egyházfő. „Legyen béke a szívekben és a világban!” – jelentette ki.
Ez az első alkalom az egyház történetében, hogy a jubileumi szentév kezdetét hirdető szent kapuk egyikét börtönben nyitották meg.
Ráadásul Ferenc pápa két nappal a Szent Péter-bazilika után nyitott szent kaput a börtönben, megelőzve így a többi római bazilika kapunyitását.
A templomban háromszázan tudtak helyet foglalni, köztük a római börtönkomplexumban büntetését töltő száz elítélt.
A szertartáson részt vett Carlo Nordio igazságügy-miniszter, Roberto Gualtieri római főpolgármester, Giovanni Russo, az olasz büntetés-végrehajtási intézetek főigazgatója, valamint több börtönőr és más dolgozó családjával.
A férfi rabok a szent kapu miniatúráját, a női elítéltek a börtön műhelyeiben készített olajat, kerámiákat, hímzett ruhákat, péksüteményt adták ajándékba a pápának. A börtönőrök Krisztust ábrázoló olajfestményt ajándékoztak.
A Rebibbia az ország legnagyobb büntetés-végrehajtás intézete több mint kétezer rabbal: 1946-ban épült, négy különválasztott börtönépületből áll. Többek között Mehmet Ali Agca török terrorista, II. János Pál merénylője is a Rebibbiában töltötte büntetését.
Ferenc pápa a 2016-os rendkívüli jubileumi szentévben a börtöncellák ajtajait „szent kapuknak” nevezte.
Idei karácsonyi üzenetében is szólt a börtönben levőkről, hangoztatva, hogy ők is „Isten fiai maradnak”.
Korábban, a jubileumi szentévet meghirdető A remény nem csal meg kezdetű bullában a pápa kiemelte az elítéltek és társadalmi visszailleszkedésük iránti figyelem jelentőségét.
„A jubileumi szentév arra szólít, hogy a remény kézzel fogható jelei legyünk oly sok nehézségben élő fivérünk és nővérünk számára. A rabokra gondolok, akik megfosztva szabadságuktól, az elzárás terhe mellett minden nap tapasztalják az őket övező érzelmi ürességet, a rájuk vonatkozó korlátozásokat és nem ritkán, az irántuk való tisztelet hiányát” – írta Ferenc pápa. Az egyházfő a kormányoktól amnesztiát vagy részleges büntetéselengedést szorgalmazott.
Ferenc pápa látogatása évfordulóra esik, mivel XXIII. János pápa 1958. december 26-án látogatta meg a Vatikánhoz közeli Regina Coeli (Mennyek királynője) nevű börtönt. Akkor az utóbbi számított az olasz főváros legnagyobb büntetés-végrehajtás intézetének, ahogyan most Rebibbia tölti be ugyanezt a szerepet.
2013-as megválasztása óta Ferenc pápa a világ tizenöt börtönét kereste fel.
A római Rebibbiában most járt harmadszor: 2015-ben a börtön új szárnyát látogatta meg, idén pedig a női elítéltek lábát mosta meg a nagycsütörtöki szertartáson.
Borítókép: Vatikánváros, 2024. december 24. Ferenc pápa ünnepi miséjén megnyitja a vatikánvárosi Szent Péter-bazilika szent kapuját, amelynek keretében elindítja a „Remény zarándokai” mottóval meghirdetett jubileumi szent évet 2024. december 24-én. MTI/EPA pool/Remo Casilli
Hozzászólások