Értékes régészeti leletekre bukkantak a Déri Múzeum munkatársai az ÁNTSZ székház mögött.
Ferences rendház állhatott a mai Ady Endre Gimnázium helyén- derül ki Puskás István alpolgármester Facebook-bejegyzéséből. Mint írja,
Azt tudtuk eddig is, hogy a városnak ebben a térségében állt egy kolostor, de a pontosabb helymeghatározás csak a most zajló régészeti feltátásoknak köszönhetően vált lehetségessé. A Déri Múzeum munkatársai ugyanis egy hajdani, feltehetően szerzetesi temető maradványaira bukkantak az egykori ÁNTSZ székház mögött.
A poszt szerint ebből következik, hogy a ferencesek lakhelye a gimnázium helyén lehetett. Nem számít egyedinek, hogy a környéken ilyen régészeti leletre bukkanjanak. Ahogy a kulturális alpolgármester posztjában kifejti,
a Csapón és a Sas utcán a huszadik században zajlott építkezések során rengeteg emberi maradvány került elő (azokat nem ilyen gondosan kezelték, mentették, nem tudjuk, mi lett a sorsuk), ez kirajzolja az egykori temető kiterjedését is. Ugyanakkor a Liszt Ferenc utca 4. alatti ház építésekor az ötvenes években egy jelentős középkori épület falmaradványára bukkantak (sajnos, ez sem került alapos feltárásra, mentésre), ami lehetett Debrecen földesurainak, Dósa nádornak és az őt követő birtokosoknak 1562-ig állott – és régóta keresett – udvarháza, várkastélya. Hisz a földesúr lakhelye és az általa alapított templom-rendház közelsége nagyon is valószerű hipotézis.
Hozzáteszi, hogy a Csapó utca mentén kirajzolódni látszik a reformáció előtti város hatalmi-adminisztrációs központja. Az alpolgármester ma az ásatás helyszínén járt, épp akkor mentettek egy emberi maradványt a régészek, feltehetően egy egykori ferences barát csontjait vizsgálták.
De nem csak sírok, hanem egy késő középkori-kora újkori kút maradványai is előkerültek a vizsgált területen, benne Bécsben készült kerámiaedény töredékei. Sőt! még egy hatezer éves agyagbánya gödröt is találtak a kutatók, benne a korból való kerámia töredékekkel!
részletezi Puskás István.
Hozzászólások