Debrecen Fenntartható Városfejlesztési Stratégiáját mutatta be november 23-án Papp László polgármester.
2021-ben elkezdődött egy új európai uniós fejlesztési ciklus, s mint ahogyan a 2014 és 2020 közötti időszakban Debrecen Integrált Városfejlesztési Stratégiával rendelkezett, ugyanúgy lesz a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (FVS), amelyben megfogalmazódnak a következő évek városfejlesztési elképzelései abban a szegmensben, melyben alapvetően európai uniós forrásokra szeretne támaszkodni a város.
A városvezetési stílus legfőbb karaktere, hogy átgondolt stratégiákban gondolkodik, ezek mentén zajlanak a városfejlesztési folyamatok. A sikeres városfejlesztés alapja az átgondolt stratégia. Debrecen jelenleg összesen 18 átfogó stratégiával rendelkezik. E programok fele kimondottan környezetvédelmi tárgyú, de azok is tartalmaznak környezeti kitekintést melyek ágazati jellegűek. – Ebből az uniós tervezési időszakból ugyan már eltelt három év, de a TOP+ és a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia keretében a kitűzött célokat elérjük – hangsúlyozta a polgármester. Az Unióval való elhúzódó tárgyalások természetesen érdemben befolyásolták azt, hogy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát mikor tudja az önkormányzat a közgyűlés elé terjeszteni. Erre a következő ülésen, november 30-án kerül sor, a tervezési ciklus hátra lévő részében pedig meg fogja valósítani a város ezt a programcsomagot. Nagyon fontos elvárás volt az FVS előkészítése kapcsán, hogy a tervezést végzők figyelembe vegyék a város polgárainak javaslatait, igényeit. 2021-2022-ben volt lakossági kérdőíves kutatás, a város különböző területein élőket, a 18 év feletti korosztályt megcélozva. A Debrecen Konzultáció keretében az egyéni önkormányzati képviselők által megkérdezettek többezer visszajelzése is beépült a tervekbe. 1300 debreceni véleményét kérték ki egy közvéleménykutatás során isazzal kapcsolatban, hogy ők milyen fejlesztési célokat tartanának fontosnak. Kikérték az intézmények véleményét is, különböző szakmai munkacsoportok alakultak az FVS előkészítése érdekében, s egyeztettek a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat képviselőivel, a Debreceni Agglomerációs Tanács tagjaival is.
A város internetes oldalt is működtet, amely az FVS eddigi dokumentumait, célkitűzéseit tartalmazza, s ezeket folyamatosan lehetett véleményezni. Voltak és lesznek is ebben a témában lakossági tájékoztatók – az egyik éppen a mai napon a Csapókertben. A cél az, hogy minél szélesebb körben lehessen eljuttatni az információkat az FVS-ről a város polgáraihoz.
A fókusz a digitális és a zöld városfejlesztésre kerül. Ez nemcsak Debrecen szándéka, hanem az Európai Unió ezen tervezési időszakának, a 2021-2027-es időszaknak is kiemelt célkitűzése. 2014 és 2020 között a fókusz a gazdaságfejlesztésen volt, s ekkor a Top 6 forráskeret felhasználása 47,7 milliárd forint fejlesztési forrást jelentett a városnak Debrecen gazdaságfejlesztési szempontból talán az ország, de akár a közép-európai régió legnagyobb eredményeket elérő városa lett. 60 százalékban kellett mind az Európai Unió, mind pedig a magyar kormány döntésének megfelelően a 2014-2020-as forrásokat gazdaságfejlesztésre felhasználni. Debrecen ebből indította el a Déli Gazdasági Övezet fejlesztését, ezzel az ország egyik legnagyobb iparterülete jött létre. Csak ez az egy beruházás több milliárd eurónyi működő tőke érkezését segítette a városba. Ebben az időszakban minden nehézség ellenére Debrecen az utolsó forintig felhasznált minden forrást – például a gazdaságfejlesztés körében a Tócóskerti piac, turisztikai célú kerékpárutak, körforgalmak, ipari területekhez tartozó utak, csapadékvíz-elvezető csatornarendszer építésére. A TOP-os forrásokat nagy mértékben használta fel a város családbarát, a munkába állást segítő beruházásokra: bölcsődék, óvodák felújítására, építésére. A Zöld Város Program keretében összesen 26 hektárnyi terület újult meg, s gyakorlatilag Debrecen valamennyi lakótelepét és a belvárost is érintette ez a fejlesztés. Megépült egy új sport- és szórakozási lehetőséget biztosító Skate park, s hamarosan befejeződik a mélygarázs építése a Dósa nádor téren. A fenntartható közlekedésfejlesztés keretében a meglévők mellé további 29 kilométernyi kerékpárút építése történt meg, megépült a nyugati kiskörút harmadik szakasza. Az energiahatékonysági célú fejlesztéseknek köszönhetően 4300 tonna szén-dioxiddal kevesebb a felújított intézmények szén-dioxid kibocsátása, és több mint 2300 megawattóra/év megújuló energiatermelés is jellemzi ezeket az épületeket.Tizenkét orvosi rendelőt újított fel a város az elmúlt években, s egy új család- és gyermekjóléti központot is létrehozott a Nádor utcán, amely a gyerekektől a családokon át az idősebb korosztályokig szolgálja az oda betérők érdekeit. Más szociális intézmények felújítása is szerepelt a programban. A polgárok
közösségi folyamatainak építését is tudta a város az előző időszak TOP-os forrásaiból – úgynevezett soft-programok keretében – finanszírozni. Mindenhol jól láthatóak, s elismerésre méltóak az eredmények. Tervezett projekteket nem kellett visszamondani, s minden forint jó ügyeket szolgált a városban. Papp László mindenki munkáját megköszönte, aki ebben a sikeres fejlesztési folyamatban részt vett, dolgozott.
A Fenntartható Városfejlesztési Stratégia most következő megvalósítása keretében a célok:
a város külső és belső közlekedési feltételeinek, elérhetőségének javítása;
a nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése, a vállalkozási környezet fejlesztése;
a gazdaság igényeihez alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása, az oktatás, felsőoktatás és a kutatás-fejlesztésterületén;
az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása;
az egészséges zöld értékőrző városi környezet kialakítása, városüzemeltetés, az oktatás-nevelési, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése; valamint a megfizethető lakhatás biztosítása.
Mindehhez a TOP+ felhasználható forráskerete Debrecen számára 43,36 milliárd forint. Gyakorlatilag szinte forintra ugyanannyi, mint amennyit eredetileg a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra kapott Debrecen. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból összességében csökkentette a forráskereteket. Ennek tükrében mindenképpen értékelendő, hogy Debrecen az egyik legnagyobb forráskeretet kapta ebben a fejlesztési ciklusban is. Mindemellett Debrecen több egyéb kormányzati, hazai forrásból származó támogatásban részesül közlekedésfejlesztésre, a városi infrastruktúra fejlesztésére.A 43,36 milliárd forintból Debrecen a Zöld Város Program folytatását, további kerékpárutak építését, a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését, közlekedési fejlesztéseket, a Civaqua-programhoz kapcsolódóan – a Vezér utcai víztározó környékén és Józsán – jóléti fejlesztéseket fog megvalósítani. Közösségi ház felújítása, bölcsődék, óvodák, valamint gyógyfürdő energetikai fejlesztése, szociális és egészségügyi intézmények, orvosi rendelők, a Debreceni Bolyai János Általános Iskola – és esetleg a Csapókerti Általános Iskola – felújítása, közösségfejlesztés, a Mozdulj, Debrecen! mozgalom folytatása, turisztikai célú kerékpárutak építése és
Natura 2000-es területet érintő fejlesztés is szerepel a programban. Lakhatási programok is illeszkednek majd ehhez a prioritáshoz.
A polgármester említést tett arról, hogy szerepel a tervek között a Kassai úti kerékpárút építése az Árpád tér és a Sámsoni út közötti szakaszon, a Borzán Gáspár utca és a Monostorpályi út között is épül majd kerékpárút, a Nagyerdei körúton a konzervatórium és a Pálma között, valamint a Vezér utcán az egyetemi innovációs park irányába. Szintén nagy az igény a Móricz Zsigmond út mentén kerékpárút építésére, ahol ez járdaként is szolgál majd.
A Kishegyesi út menti lakóterületek jobb közlekedési kiszolgálása is szerepel a programban. Szerepel az elképzelések között a város déli és esetleg az északi részén P+R parkolók kialakítása. Belvárosi gyűjtőutak fejlesztése is szerepel a programban, a Kishegyesi úton pedig a Határ úti ipari park egy új – az ipari parkba irányuló teherforgalmat megkönnyítő, s így ettől a Kishegyesi utat tehermentesítő – bejáratának a kiépítése is része.
Szintén hiánypótló lesz a Vekeri-tó és a 47-es főút, valamint Kismacs és Látókép kerékpárúti kapcsolat megteremtése. A Létai út teljes felújítása, és – egy másik programelemből – a csapadékvíz-elvezetés megoldása is megtörténik. Megkezdődik majd a Kishegyesi út felújításának második üteme, s a Nyugati Ipari Park belső úthálózatát is rendbe teszik. Papp László hangsúlyozta: a felsorolt projektelemek mindegyike kifejezetten lakossági igényeken alapszik.
Papp László azt is elmondta, hogy mindezek az információk részletesen megjelennek majd a november 30-i közgyűlésen napirendre kerülő előterjesztésben is.
Forrás: Debreceni Városháza Sajtóosztálya
Hozzászólások