Július 4-én és 5-én több földrengést is észleltek Csongrád környékén, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szerint a jelenségek ismert, aktív földtani törésvonalakhoz köthetők. A rengések 3–3,6 magnitúdósak voltak, és több mint 10 kilométeres mélységből indultak ki – vagyis mélyföldrengésekről van szó.
Az obszervatórium Facebook oldalán közölt, vasárnapi tájékoztatása szerint a földmozgások nem mesterséges eredetűek, hanem természetes, tektonikai folyamatokhoz kapcsolódnak. A rengések olyan földtani törésvonalak mentén történtek, amelyeket már korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak a geológusok.
„A földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest” – fogalmazott a közlemény. Az érintett régióban kelet–északkeleti és nyugat–délnyugati irányban húzódó mély törésvonalak találhatók, ezek mentén jelenleg is aktív balos oldalirányú elmozdulások zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a törésvonal két oldalán elhelyezkedő földlemezek egymáshoz képest elcsúsznak, a megfigyelőhöz képest a bal oldalon lévő blokk irányába.
A szakemberek megkezdték az eseményt követő utórengések figyelését, amelyek a következő napokban is előfordulhatnak, bár általában kisebb intenzitással. A Kövesligethy Radó Obszervatórium jelezte: folyamatosan monitorozzák a területet, és a lakosságot minden új fejleményről tájékoztatni fogják. A térség földtani sajátosságait jól ismerik a geológusok: a Koroknai és munkatársai (2020) által készített földtani térképen is szerepelnek azok a szerkezeti zónák, amelyekhez a mostani rengések legnagyobb valószínűséggel kapcsolódnak.
A mért 3–3,6-os földrengések nem okoztak jelentős károkat, de kisebb rázkódást, tompa morajlást és enyhe rezgést tapasztalhattak az ott élők – főként az epicentrum közelében. Ilyen magnitúdójú földrengéseknél az épületszerkezetek általában nem sérülnek meg, de a felszínen érzékelhető nyugtalanság alakulhat ki.
Hozzászólások