Októbertől szigorodnak az adósságfék szabályok, hatályba lép ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete, amely a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél a mostaninál alacsonyabb eladósodottságot enged meg a jövedelem mértékéhez képest.
A módosított jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szabályozásról szóló rendeletet alapján az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege október 1-jétől nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.
Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve – magasabb jövedelem esetén – 40 százaléka lehet. Magasabb jövedelem alatt az MNB a 400 ezer forint feletti nettó havi jövedelmet érti. Az elmúlt években tapasztalt nominális és reálbér-emelkedés miatt a jegybank azonban már bejelentette, hogy jövőre, július 1-jétől megemeli a limitet 500 ezerre.
A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos jtm-mutató.
A jegybank ezekkel a lépésekkel saját bevallása szerint ösztönözni kívánja a kiszámítható törlesztő részletű, fix kamatozású jelzáloghitelek elterjedését, mivel azok támogatják a kiszámíthatóságot és a fenntarthatóságot.
Az új adósságfék szabályoknak köszönhetően az MNB szerint a lakáshitelezés továbbra is dinamikusan, de még egészségesebb szerkezetben nőhet.
Az MNB honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint júliusban a kihelyezett 82,9 milliárd forint összegű új lakáshitel 5,3 százalékánál választották az ügyfelek a 10 éven túli kamatfixálást. A hitelösszeg 34,4 százalékának kamatát 5-10 évig, 45,9 százalékának kamatát 1-5 évig rögzítették. A változó kamatozást vagy az 1 évnél rövidebb idejű fixálást a hitelösszeg 13,1 százalékában választották. Egy évvel korábban jóval magasabb arányban – a kihelyezett 57,7 milliárd forint új lakáshitel 41,7 százalékában – választották a hitelfelvevők a változó kamatozású konstrukciókat vagy az 1 évnél rövidebb idejű fixálást. 2017 júliusában 1-5 évig a hitelösszeg 31,9 százalékának, 5-10 évig 20,1 százalékának, 10 éven túl 6,9 százalékának kamatát rögzítették.
Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója korábban az MTI-nek azt mondta, sok ügyfélnek célszerű volna régi hitelét szerződésmódosítással vagy fix kamatú konstrukcióval – például minősített fogyasztóbarát lakáshitellel – átalakítania. Arról is beszélt, hogy az összes magyarországi lakáshitel szerződés közel 60 százaléka – a régebbi változó kamatozású konstrukciók miatt – még mindig egy évnél rövidebb időre fixált kamatozású.
Az ügyvezető igazgató arra is felhívta figyelmet, hogy tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos jtm-mérték mindössze 27 százalékos volt.
(MTI)
Hozzászólások