Történelmi jelentőségű eredményt ért el a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. A csapatnak először sikerült bizonyítékokat gyűjteni a fokozottan védett székicsérek vonulási útvonaláról és afrikai telelőhelyéről.
A székicsér Magyarország egyik legveszélyeztetettebb partimadara, amelynek hazai és kelet-európai állományáról eddig csak feltételezések léteztek a telelés helyét illetően. A kutatók most jeladós nyomkövetők segítségével áttörést értek el. Az igazi fordulat idén tavasszal következett be, amikor a „Ibus” nevű tojó visszatért korábbi kisújszállási fészkelőhelyére. A kutatóknak sikerült letölteniük a készülék adatait, amelyek rögzítették az egész őszi és tavaszi vonulást, valamint a telelőhely pontos helyét is.
A madár az őszi és a tavaszi vonulás során is hosszabb időt töltött Nyugat-Törökországban és Egyiptomban, ahol megpihent és feltöltődött a Szahara átrepülése előtt. A tavaszi út során Ibus alig több mint másfél nap alatt teljesítette a legalább 2200 kilométeres sivatagi szakaszt. A következő napokban további két jeladós egyed, „Pista” és „Laci bácsi” is visszatért a térségbe. Bár az ő eszközeik Egyiptomban technikai okok miatt nem rögzítettek további adatokat, a kutatók szerint ezek az információk is rendkívül értékesek a faj vonulási szokásainak megismerésében.
A szakemberek remélik, hogy a következő hetekben a többi jeladós madár is visszatér, és újabb adatokkal segíti a kutatást. A program 2026-ban további jeladók kihelyezésével folytatódik.
A székicsér fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Hozzászólások