Hétvégén rendezik a következő versenyt a száguldó cirkuszban, az olaszországi Imolában. A két napos rövid látogatás, a múltba is érzelmi utazásként hat a Forma-1-es mezőny számára. A Senna halála okozta sokk még mindig érezhető a helyszínen.
Imola és a Forma-1 valószínűleg soha nem fogja elfelejteni ezt a tragédiát. Amikor a versenysorozat 14 év szünet után visszatér a hétvégén az Autodromo Enzo e Dino Ferrarihoz, Ayrton Senna és Roland Ratzenberger halála miatt, a mély gyászos fekete hétvége fájdalmas emléke újra életre kel. Az Emilia Romagnánál tett rövid látogatásnak különösen érzelmesnek lesz a világbajnoki éllovasnak, Lewis Hamiltonnak, aki számára Senna gyermekkori hős és ikon volt az inspirációról nem is beszélve. “Vagy Superman, vagy Ayrton – a kettő közé akartam kerülni” – mondta nemrég a hatszoros világbajnok.
2006 óta most először találkozik a Forma-1 ezen emlékekkel a helyszínen. Mivel sok más versenyhelyszínnek le kellett mondania futamát a koronapandémia miatt, Imola most új esélyt kap. Egy rendhagyó kétnapos versenyhétvégével jön újra Imola, ahol mindenki ugyanarra gondol a teligázas Tamburello-kanyart meglátva.

A pilótáknak teljesen ki kell hagyniuk a pénteki három edzésórát, és csupán 90 perces szabadedzés után szombaton kis pihenő után kell vezetniük a kvalifikáción. A finn Kimi Räikkönen kivételével soha egyetlen pilóta sem indult Forma-1-es autóval Imolában, és a pályát is a legutóbbi itteni nagydíj óta átépítették. A pilóták és a mérnökök számára is a rövid vendégelőadás az ismeretlenbe váló utazássá válik – szinte tapasztalatok nélkül, és alig van idő az érzékeny autók finomhangolására.
Max Verstappen, a Red Bull pilótája “ostobának” és “rossznak” ítélte a szokatlan lebonyolítást. A többi versenyző is rámutatott arra a hatalmas felelősségre, hogy rövid idő alatt rengeteg adatot kell összegyűjteniük majd. “Sűrű és zsúfolt edzést láthatunk majd, amelyen a csapatok a lehető legtöbbet a pályán lesznek majd” – mondta Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke.
Ennek ellenére: A Forma-1 sokat tanult a múltból, Imola 1994-es borzalma számos változás katalizátora volt. Ratzenberger halálával, a nyaktörés után, utat nyitott a fej- és nyaktámasz fejlődésének (“Hans“). Senna több mint 200 kilométer per órás horrorbalesete lendületet adott az autók és versenypályák biztonságosabbá tételére irányuló erőfeszítéseknek. Szigorúbbak lettek a töréstesztek, biztonságosabb lett a technológia, utoljára a régóta vitatott “Halo” pilótafülke-védelem került hozzá. Bővítették a lejtőkön lévő lefutási zónákat, korszerűsítették a biztonsági kerítéseket és korlátokat.
Hozzászólások