Nagyon meglepett a kitüntetés híre, ettől magasabbra nem lehet jutni sem mint gyógyító orvosnak, sem mint kutató gyermekgyógyásznak – mondta el az MTI-nek Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász, akadémikus, aki kedden a Parlamentben átvehette a Széchenyi-díjat.
A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként kapta a díjat.
"Ez a díj nem csak nekem szól, hanem nagy elismerés a magyar gyermekorvosoknak, a beteg újszülötteket gyógyító orvosoknak és nővéreknek" – mondta a professzor, aki "az élet hatalmas ajándékának" nevezte, hogy amikor megtudta a kitüntetés adományozását, ugyanazon a napon jelentette be az egészségügyi helyettes államtitkár: a csecsemőhalandóság tavaly 4,1 ezrelékre csökkent, ami még soha nem volt Magyarországon, és megfelel a fejlett európai államok szintjének.
Szerinte ennek egyfajta üzenet értéke van: a személyesebb jellegű kitüntetés mellett egy ország fantasztikus eredményhez jutott, ami mögött rengetet munka van, s amit a szakemberek, a családok, az egyre családcentrikusabb magyar közösségek értek el.
Balla György az MTI-nek felidézte, hogy a csecsemő- és gyermekgyógyász szakvizsga megszerzése után a debreceni gyermekklinika elvárása szerint további specializációként a neonatológiát (újszülött gyógyászat) választotta.
"Az elmúlt közel 40 éves klinikai gyakorlatom a neonatológia állandó gondjainak megoldása körül zajlott" – mondta, a leglényegesebb problémák között említve a szakorvosok, a nővérek nem elegendő számát, a műszerezettség elmaradottságát, a beteg újszülöttek szállítási gondjait, a fekvőbeteg kapacitás hiányát, az európai átlaghoz viszonyított magas megbetegedési és halálozási mutatókat.
Az újszülött gyógyításban jelentős javulást eredményezett, amikor a debreceni klinikán az újszülött intenzív osztályt közvetlenül a szülőszoba mellé telepítették, megszüntetve ezzel a koraszülöttek, illetve a beteg újszülöttek klinikák közötti szállítását. Évente 150-200 nagyon kis súlyú koraszülöttet látnak el, 17 év alatt több mint kétezer koraszülöttnek adott esélyt, túlélést, jó életminőséget az intenzív központ. Ma a debreceni neonatológiai tanszék gyógyító munkája európai szintű, neonatológus képzés terén országos centrum, a magyar neonatológia vezető központja, és jelen van az európai szervezetek irányító testületeiben is – jelezte az akadémikus.
Megemlítette: az ellátás javulását jól jelzi, hogy míg négy évtizeddel ezelőtt ezer csecsemőből harmincat temettek el, ma négyet veszítenek el. "Gyógyító munkánk már túlmutat a halálozási mutatók lefaragásán, az életminőség került előtérbe, a vaksághoz is vezető koraszülött szembetegség megelőzése, a központi idegrendszeri vérzések kezelése és a krónikus tüdőbetegség komplex ellátása" – sorolta Balla György, akinek a számos elismeréssel kísért tudományos munkája is ezekhez a területekhez kapcsolódik.
Hozzátette: mivel a debreceni modell sikeresnek bizonyult, a Magyar Perinatológiai Társaság elnökeként ennek kiterjesztését kezdte el, azaz a szülészet és a gyermekgyógyászat összehangolását, az elmaradott lélegeztető, inkubátor- és monitorrendszerek országos fejlesztését, különös tekintettel a szegényebb vidéki központok fejlesztésére.
Több mint 7 milliárd forint műszerfejlesztés valósult meg állami támogatással az elmúlt három évben az országban, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2015-ben 4,1 ezrelékre csökkent hazánkban a csecsemőhalálozás – értékelte a helyzetet Balla György akadémikus.
(MTI)
Hozzászólások