A Marvel és a DC amerikai képregényóriások után kissé meglepő módon Indonézia kezdett szuperhős mozifilmes univerzum építésébe, ami a Bumilangit Cinematic Universe nevet kapta. Első filmjük az Indonéziában és Amerikában 2019-ben vetített Gundala, ami 2021 április közepén került fel magyar szinkronnal az HBO Go kínálatába a mozis vetítést kihagyva.

A főszereplő, Sancaka (Abimana Aryasatya) apját egy munkások szervezte tüntetésben megölik, később anyja is eltűnik. A villámlástól félő fiú egyedül nő fel annyira nagy szegénységben, hogy még ennie sincs mit. Később Jakarta utcáin találkozik egy pár évvel idősebb Awang (Faris Fadjar Munggaran) nevű fiúval, aki megtanítja verekedni, és arra, hogy ne avatkozzon mások dolgába. Felnőttként biztonsági őr lesz belőle, míg rá nem jön különleges képességére.
Inkább a harcművészetre helyezi a film a hangsúlyt, mint az fegyveres vagy különleges képességekkel történő akcióra. Ez önmagában is dicséretes, de ehhez még hozzáadódik, hogy a film elején még a gyerekszínészek (Muzakki Ramdhan és Faris Fadjar Munggaran) verekedése is szépen meg van koreografálva, és több kameraállásból is bemutatásra kerül.
Az apja azt tanítja, hogy ki kell állni a jogainkért. Segíteni akar másokon, ahogyan később a fia is, de egyiküknek sem sikerül. Míg az apának a hatalma és befolyása kevés, addig a fiúnak kezdetben a fizikai ereje elégtelen a feladathoz.

Nem csak Sancakának volt nehéz a gyerekkora. A főgonosz, Pengkor (Bront Palarae) egy maffia főnök, akinek gyerekkorában megölték a szüleit. Az árvaházban kínozták, míg a többi árvát fellázítva meg nem ölték az árvaház vezetőit. Ezután ő vezette és taníttatta az árvákat, így vált az istenükké. Összetett karakter. Sorstársaival jól bánik, de azokat kiiktatja, akik ellenszegülnek neki.
A film bemutatja azt a számunkra kevésbé ismert társadalmi szakadékot, ami Indonéziában a szegények és gazdagok között húzódik. Mintha nem is ugyanabban a világban élnének, azok, akik felhőkarcolókban laknak és saját személyzetük van, valamint azok, akik az utcán élnek, és sokszor még ennivalójuk és váltásruhájuk sincs. Erre egy jó példa az a család, aki meg akarja menteni Sancakát az utcáról, azonban a fiú nem választja a gazdagokat és a könnyű életet.
Kicsoda Gundala? A hős ebben a történetben Sancakából lesz, aki megvédi a kistestvérét egyedül nevelő szomszéd nőt a fosztogatóktól, cserébe a fosztogatók lehajítják egy tetőről, majd belecsap a villám, és így lesz szuperképessége. Az ereje viszont a villámokból töltődik fel, így kiszolgáltatott az időjárásnak. Erre jól rátesz a monszun, amikor viharos évszak van, de aztán aszály következik, ami egyben azt is jelenti, hogy megfosztja a különleges erejétől. Viszont főleg verekszik, úgyhogy harctudása megmarad a szárazságban is. Jelmeze sem puszta álcaként szolgál, hanem praktikus funkciói vannak, mint a villámhárítás és a szigetelés.

A Gundala eredetileg az indonéz Bumilangit kiadó egy 1969-es képregénysorozata volt, mely már 1981-ben is kapott egy filmadaptációt, ami az első indonéz szuperhősös képregényfilm volt. Az a képregény és a korábbi film ismeretlen maradt a nyugati közönség számára. Ennek a változatnak már sokkal nagyobb tétje volt: megismertetni a világgal az ország legismertebb szuperhősét, és felvezetni a többieket. Ezt a lehető legjobban meg is tette. Ez volt az első indonéz film, ami a hangzásához Dolby Atmos technológiát használt, illetve látványvilágban is felveszi a versenyt amerikai társaival, vizuális effektjeiért díjat is kapott.
A filmes univerzumot a Marvelhez hasonlóan építi, először több különálló, de egymásra utaló filmmel, majd csapatként összefogva a már bemutatott hősöket. Már ebben a filmben is feltűnik több szereplő, akiket a későbbiekben még viszontláthatunk. Elvileg idén már jön is a folytatás.










Hozzászólások