Gyakorlatorientáltság és értékközpontúság jellemzi a Debreceni Egyetemen a tanárképzést

Gyakorlatorientáltság és értékközpontúság jellemzi a Debreceni Egyetemen a tanárképzést. A DE Pedagógusképző Központja a szeptemberben induló tanévben is úgy koordinálja az intézményben zajló oktatást, hogy a tanári pályára jelentkezők a lehető legalaposabban elsajátíthassák a szakma minden elemét, emellett arra is törekednek, hogy erősödjön a hallgatókban a hivatástudat. Forisek Péter főigazgató szerint az elmúlt években vonzóvá vált a pedagóguspálya, köszönhetően az intézmények közötti együttműködéseknek és a jól szervezett életpályamodellnek.

A tanárképzés az egyetem alapítása óta kiemelt fontosságú az intézmény szakkínálatában. Összességében háromféle tanárképzés működik az egyetemen: a közismereti tanárképzés, a művészeti tanárképzés és a szakmai tanárképzés. Közismereti tanárképzés a Bölcsészettudományi Karon, a Természettudományi Karon, a Zeneművészeti Karon és az Informatikai Karon érhető el. Ugyanezek a szakok az osztatlan tanárképzésben, illetve a közismereti tanárképzésben 23 szakkal működnek. A rövid ciklusú képzések 2, 3 vagy 4 évesek, ezekkel egyrészt újabb tanári végzettséget lehet szerezni, vagy tanári oklevelet adnak azoknak, akik korábban még nem rendelkeztek ilyen diplomával.

Az elmúlt három évben jelentősen nőtt a tanárszakokra jelentkezők száma. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója szerint ez a növekedés elsősorban a tanári pálya finanszírozásának emelkedésében gyökerezik. 

2022-ben több mint 145 hallgatót vettünk fel osztatlan tanárképzésre, 2025-ben pedig már 274-en nyertek felvételt, tehát majdnem megduplázódott a jelentkezők, illetve a felvettek száma. A rövid ciklusú tanárképzésekben ennél még nagyobb volt az érdeklődés. 2023 előtt jellemzően 60-90 elsőéves kezdhette meg tanulmányait a DE-n, míg a tavalyi évben felvettek száma meghaladta a 200-at. Különösen örvendetes, hogy 2, 3 és 4 féléves képzésekben a felvettek többsége természettudományos és informatikai szakokra jelentkezett. Ezzel együtt a szakmai tanár szakokra felvettek száma is dinamikusan nőtt nemcsak a tavalyi, hanem a korábbi felvételi eljárásokban is. Összességében a tanárképzésre 662-en nyertek felvételt, ami a 2022-es létszám háromszorosa és a tavalyi, szintén eredményes felvételihez képest is 60 százalékos bővülést jelent. A felvételi eredmények alapján a régió pedagógus-utánpótlásában jelentős szerepet játszik a Debreceni Egyetem. Elsősorban a természettudományos és az informatika tanári szakok a kiemelkedőek, hiszen ezeknél a bérezés is vonzóbb lehet, ebből a szempontból érdemes minél több szakmai feltételnek megfelelni, továbbképzéseken részt venni – fogalmazott a főigazgató.

Forisek Péter szerint a Debreceni Egyetem azért jó választás, mert egyrészt a régió vezető intézménye, ahol a tanárképzésen kívül minden tudományterület elérhető egy helyen, másrészt pedig vonzó lehet az intézmény 2024 óta működő különleges tanárképzési rendszere, melynek két fő hívószava az értékközpontúság és a gyakorlatorientáltság. 

Az új tanárképzési programokat a Nemzeti Alaptanterv köré építettük, így az egyes tanárszakokból nem maradhat ki olyan tudás, ami a NAT-ban, illetve a szakos kerettantervben szerepel. Ezt egy jelentős tudományos modullal is kiegészítettük, hiszen a hallgatóink tudományegyetemen végeznek, ennek megfelelően doktori képzésre is jelentkezhetnek. A korábbi tanárképzésekben a hallgatók csak a felsőbb évfolyamokon vagy egyetemi tanulmányaik utolsó évében vehettek részt iskolai gyakorlatokon, akkor kezdtek el egy vezető pedagógus irányításával tanítani. Az új tanárképzésben mind a tíz félévben, tehát öt éven keresztül minden évben gyakorlatra mennek. Fokozatosan vezetjük be őket a tanári pálya mesterségébe. Az elején csak pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatokon vesznek részt, ismerkednek az iskola világával, megtapasztalhatják, milyen a katedra másik oldalán állni. Segítenek egy mentortanárnak az óratartásban, dolgozat-összeállításban és a javításban, hospitálnak, mindezek után kezdődhetnek a komolyabb feladatot jelentő gyakorlatok, ahol egyébként nagyon sokféle intézménytípussal találkozhatnak – tette hozzá a főigazgató. 

Az egyetemi tanárképzésben részt vevő hallgatók jó eséllyel abban az iskolában helyezkedhetnek el a diplomaszerzést követően, ahol a gyakorlatukat végezték, tanulmányaik alatt pedig a Klebelsberg Program segíti a megélhetésüket. Egyetemi kurzus keretében mentorokat is képez a DE a Tanítsunk Magyarországért programban, mely arra ad lehetőséget, hogy ösztöndíj és közös fejlesztő célú rendezvényeket segítő támogatás mellett a mentorok az egyetemmel szerződésben álló általános iskolákban hatodikos, hetedikes, nyolcadikos tanulókat segítenek a sikeres tanulmányi előmenetelükben és a pályaválasztásukban.

A Debreceni Egyetemen folyó tanárképzés szakmai megalapozottságát erősíti az egyetemen működő Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, valamint a Pszichológiai Intézet, mindkét szervezeti egység azt a háttérismeretet garantálja a hallgatóknak, melyekkel a tanárszakosok minél jobb pedagógusokká válhatnak. Mindemellett nagyon fontos háttérintézményei az egyetemi tanárképzésnek a Kossuth gyakorlóintézmények, valamint a Balásházy János Gyakorló Technikum, Gimnázium és Kollégium is. A helyi tanárképzés megerősítése érdekében évek óta szoros együttműködést ápol a Debreceni Egyetem az iskolafenntartó intézményekkel, a Debreceni Tankerületi Központtal, a Debreceni Szakképzési Centrummal, a történelmi egyházakkal, magánintézményekkel, a tiszántúli munkáltatókkal, ugyanis bár a fő beiskolázási bázis Hajdú-Biharban van, de érkeznek hallgatók az egyetemre Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből, sőt még a fővárosból és annak környékéről is.

A Debreceni Egyetemen osztatlan tanárképzésben kilencszázan, rövid ciklusú tanárképzéseken több mint 200-an, művészeti tanárképzéseken körülbelül 100-an, szakmai tanárképzéseken pedig valamivel több mint 200-an végzik jelenleg a tanulmányaikat.

Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – BZ