2005 óta minden évben szeptember 30-án ünnepeljük a Magyar népmeséket! A dátumválasztás nem véletlen, leghíresebb mesélőnk, Benedek Elek születésnapjára időzítették ezt a jeles eseményt!
A Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére kapott saját dátumot a Magyar Népmese, aminek népszerűsége generációkon átívelő, és hosszú évtizedek óta töretlen. A hivatalos nap célja az volt, hogy mindez így is maradjon, és a mesékből tanulható tanulságok és életbölcsességek, még gyermekeink és unokáink életében is kiemelt fontossággal bírjanak. Benedek Elek, aki nélkül ez a nap ma nem létezne, 1859-ben született, újságíróként dolgozott, ám mégis meseíróként vált az utókor előtt a leginkább ismertté.
A mai napon, a Magyar Népmese napjának apropóján- tisztelegve Benedek Elek előtt- mutatta be a Népmesék szóban, írásban, képben című tanulmánykötetet a Magyar Versmondók Egyesülete Budapesten- derül ki az MTI tudósításából.
A sajtóeseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar népmeséknek fontos pedagógiai és nemzetmegtartó ereje van, és az a gyermek, aki népmesén nő fel, annak fantáziája, kifejezőképessége, kreativitása is fejlettebb lesz felnőtt korára. 2018-tól országszerte csaknem 20 Népmesepont nyitotta meg kapuit annak érdekében, hogy a régi idők meséit kombinálva a jelen technológiai vívmányaival, a legfiatalabb generációt is megszólítsák, és még elterjedtebbé váljon a családok körében az élőszavas mesélés.
A mesepontok sorából Debrecen sem maradt ki: a Debreceni Művelődési Központ égisze alatt Józsán alakult Népmesepont, ami a legkisebbektől kezdve az iskolás korosztályig szervez a népmesék jegyében programokat.
A most megjelent kötetet egyébként 23 szerző jegyzi, akik között van néprajztudós, mesemondó és előadóművész, valamint kortárs meseíró és illusztrátor is. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és egyben a kötet menedzsere a mai sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar népmese megbecsülendő, hiszen a magyar hagyományoknak, a nemzeti identitásnak és a kultúrának olyan szegmense, amelyből nagyon sok minden eredeztethető.
A könyv sok évtizedes pótlása ennek a kulturális szegmensnek, hiszen eddig nem volt olyan összefoglaló szakirodalom, amely a népmesét a legkülönbözőbb műfajokban, a legkülönbözőbb megjelenési formákban és szakterületeket vizsgálva egyazon kötetben mutatta volna be.
Hozzászólások