1171-ből származik az első írásos feljegyzés, amely a Márton-napi libalakomáról szól. November 11. (Márton nap) jeles dátum a népi kalendáriumokban: ekkora híznak meg a fiatal libák, érik meg az újbor, ez az utolsó vásári nap. Elterjedt népszokás Márton napján, vagy ehhez kapcsolódóan libát sütni. Debrecen főterén igazi "ízorgia" várja a látogatókat.
Márton az új bor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható is. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a népszokás szerint ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, és ekkor vette kezdetét a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy nyáron felhizlalt libát.
A hagyományokhoz híven Debrecen és Eger összefogásával a cívisvárosban a Márton-napi lúdpecsenye mellé bort is kóstolhatnak a Kossuth térre kilátogatók. Az immár hagyományos gasztronómiai esemény jó alkalom arra, hogy a híres és közkedvelt egri borvidék évről – évre még közelebb kerüljön a szép borokat szerető debreceni közönséghez.
A Márton-napi libalakoma egri borcsillagokkal elnevezésű kulturális és gasztronómiai programot a hétvégén már nyolcadik alkalommal rendezi meg Debrecen és a hevesi megyeszékhely közösen. Szokás szerint az idei rendezvényen is Debrecen felel a legkülönlegesebb libaételekért (ludaskása, hagymás libamájcsíkok, libatoros káposzta, libakolbász) Eger pedig a legfinomabb borokat biztosítja.
A két város közös programját idén is számos debreceni és egri zenekar és művészeti csoport előadása színesíti, így kínálva igazi kikapcsolódást az egész család számára.
(Fotók: hajdupress.hu, Balló Béla)
Hozzászólások