A magyar vidék számára nagyon fontos a magyar mezőgazdaság – jelentette ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari szervezetének elnöke a testület évindító sajtótájékoztatóján Debrecenben pénteken.
Szólláth Tibor egyidejűleg elutasította az ágazatot érő támadásokat, miszerint "az agrárium a legnagyobb ellensége a környezetnek, a legnagyobb szennyező vidéken".
A kamarai vezető – aki Hajdúnánás polgármestere és maga is ökogazdálkodást folytat – azt mondta, a digitalizáció, a precíziós mezőgazdasági termelés és a magasabb hozzáadott értéket előállító agrárium jelenti a jövőt, amely biztosítja a fenntartható környezetet.
Szólláth Tibor a rendkívüli aszály miatt nehezen induló évnek nevezte 2019-et, Hajdú-Biharban mégis jó közepes terméssel zárták az esztendőt. A kukorica, a napraforgó, az őszi búza, a triticale, a repce, a cukorrépa és a magborsó termésátlaga a megyében mind meghaladta az országos átlagot – fűzte hozzá.
Hajdú-Bihar az ország egyik vezető agrártermelője, területének 73 százalékán mezőgazdasági művelés folyik, miközben az országos átlag 57 százalék – jegyezte meg a szakember.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke azt mondta, tavasszal elkészül a termőföldek öröklésével foglalkozó, az osztatlan közös földek felszámolását segítő jogszabály.
A Magosz a fiatal gazdák véleményét is megismerve alakította ki az álláspontját, miszerint a termőföldet csak az örökölhetné, aki életvitelszerűen folytatja rajta a gazdálkodást.
Ahhoz pedig, hogy a más életpályát választó testvéreit ki tudja fizetni, kamatmentes hitelt kell biztosítani a gazdálkodást választó örökösnek, így biztosítható, hogy egyben marad a földterület, és nem aprózódik fel a birtok olyan kisparcellákra, amin nem lehet gazdálkodni – magyarázta Jakab István.
(MTI)
Hozzászólások