Idén tizedik alkalommal indult el a Bocskai zarándoklat Hajdúnánásról, hogy a nagyságos fejedelemhez kapcsolódó helyeken leróják kegyeletüket a nemzet egységének megteremtésén munkálkodó uralkodó emléke előtt.
A február 20-21-i utat a hajdúnánási önkormányzat szervezte, ám csatlakoztak a hajdúvárosok – Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Vámospércs, Berettyóújfalu, Derecske – és a megyei önkormányzat képviselői is. Az autóbuszos úton Buckó Józseftől, Bulcsú Lászlótól és Farkasvölgyi Győzőtől hasznos történelmi és földrajzi ismeretek hangzottak el Partium és Erdély múltjából.
A jubileumi út első állomása Kolozsvár, Bocskai szülőháza volt, ahol 1557. január 1-én látta meg a napvilágot Bocskai. Az épületben ma a Sapientia Tudományegyetem található, ám számtalan eredeti dokumentum, címer emlékezteti a betérőket a nagyságos fejedelemre. A zarándokokat fogadó Tonk Márton dékán pedig úgy fogalmazott, az elmúlt 10 év barátsággá forrt az egyetem és az emlékezők között. Az előcsarnokban található Bocskai-mellszobor, majd a külső falon elhelyezett domborműves emléktábla megkoszorúzása után az egyetem új épületének megtekintése következett.
Késő délután érkezett a 19 fős küldöttség Gyulafehérvárra, a római katolikus székesegyházba, ahol Bocskait – végrendeletének megfelelően – 1607. február 22-én eltemették. A helyiek megemlékezésén Barta Aladár református lelkipásztor méltatta Bocskai Istvánt, aki jámbor és istenfélő fejedelem volt, és gazdag eszmei örökséggel áldotta meg az anyaországot és az erdélyieket. A megyei önkormányzat alelnökeit és két tagját audencián látta vendégül Jakobinyi György gyulafehérvári érsek, aki elfogadta a székely menekültek befogadásának 100 éves évfordulóján Hajdúnánáson tartandó szabadtéri szent mise celebrálására való felkérést.
Vasárnap kora reggel indult a csoport Nagyváradra. Nagyenyeden az 1849. január 8-án románok által végrehajtott magyar lakosság mészárlásának emlékére koszorúkat helyeztek el a középkori vár falánál, majd elénekelték a Székely Himnuszt.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen a zarándokokat Tőkés László európai parlamenti képviselő, a temesvári forradalom hőse, volt Királyhágó-melléki református püspök fogadta. Bocskai rövid életének méltatásakor elmondta: fejedelmi minőségében a magyar nemzet egységének helyreállításán fáradozott. Az elnéptelenedett területekre pedig tízezer hajdúvitézt telepített. Példamutató tevékenysége üzenet a mának, hiszen katonanépét a nemzet szolgálatába állította – hangsúlyozta Tőkés László, hozzátéve: ma az elvándorlás ölt veszedelmes méreteket. – „Nem szabad feladni szállásterületünket, hanem bátor helytállással szülőföldünkön kell maradni” – buzdította honfitársait maradásra a püspök.
Tasi Sándor, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke ünnepi beszédében jó taktikai érzékkel rendelkező, előrelátó, logikus gondolkodású, sikeres államférfiként jellemezte Bocskait, akinek hagyatéka évszázadok múltán is fontos, hiszen összetartás, egymás erősítése nélkül védtelenek lennénk. Beszéde végén felolvasta Bocskai végrendeletét, melyből végtelen hazaszeretete, a magyarságért érzett felelőssége világlik ki. Kátai Zoltán előadóművész ajándékműsora után a helyiek és a zarándokok az emlékezés és hála koszorúit helyezték el az egyetem udvarán található, Györffy Lajos által készített domborműves emléktáblánál, majd elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella










Hozzászólások