A legtöbben nem is tudják: a magyar kultúra napja van. A legtöbben nem is sejtik, miért fontos ez. A legtöbben nem is teszik fel a kérdést: fontos ez? A legtöbben magasról tesznek rá. Baj ez? Nem baj. A baj máshol kezdődik.
A baj az, hogy a viselkedési kultúra, az öltözködési kultúra, az étkezési kultúra, a pénzkultúra, a testkultúra, a Facebook/Insta-kultúra, meg az összes többi, egyébként perifériásnak szánt tömegkultúra-szakadék kezd teljes nehezékével ráállni, rátaposni azon kulturális alaplapokra, amit mondjuk nyelvnek, mondjuk könyvnek, mondjuk színháznak, mondjuk filmnek hívunk. Helyesen magyarul beszélni? Kit érdekel? Helyesen magyarul írni? Ki nem sz.rja le? Helyesen magyarul olvasni? Mégis minek? Helyesen magyarul érteni, nézni, látni? Nem divat, nem szokás, nem elismerendő, nem ünnep.
A kultúrának új terepei, új helytartói, új királynői vannak: nehéz velük szót érteni, mert korántsem beszélgetni akarnak, hanem ünneplésre, hozsannára várnak. Nem a magyar kultúra napján: úgy általában, mindig.
T. Cs. Zs.
Hozzászólások