Újabb irodalmi csemegével érkezik a Csokonai Színházba Földes László Hobo. A művészt a közelmúltban az a megtiszteltetés érte, hogy Debrecen városa felkérte egy Csokonai Vitéz Mihály műveit bemutató műsor elkészítésére és ebben a Kölcsey ösztöndíjjal támogatotta. Így született meg A magyar gavallér.
Az előadást Hermann Zoltán Csokonai-szakértő segítségével szerkesztette meg, amit megelőzött több Csokonaival foglalkozó tanulmánykötet és a költői életmű tanulmányozása. A megközelítőleg 90 kiválasztott vers további szelektálása után 32 vers, műfordítás, prédikáció és levél kapott helyet az összeállításban.
Mivel a költő alkotásainak jelentős részét dalformákra írta, ennek tudatában Hobo felkérte Szirtes Edina Mókus zeneszerző-előadóművészt, hogy a versek egy részéhez írjon zenét. „Ennek következményeképpen abba a hihetetlen helyzetbe kerültem -írja a művész-, hogy vonósnégyessel fogok játszani, ami kívülállóknak érdekes kísérletnek tűnhet, ám oda vezetett, hogy 70 éves koromban énekórákat kellett vennem. A hihetetlen életszeretet, hazafiság, szerelemsóvárgás mellett kirajzolódott a magyar művészekhez szinte sorsszerűen kapcsolódó kitaszítottság és tragikus vég. Azonban az életmű ezt felülírja és jelentősége megkerülhetetlen a magyar társadalom és művészetek történetében.”
A magyar gavallért március 3-án, 4-én és 5-én mutatják be a Horváth Árpád Stúdiószínházban.
A MAGYAR GAVALLÉR
Földes László HOBO zenés estje Csokonai Vitéz Mihály művei alapján
Már a fenti cím is egyszerre jelez büszkeséget és iróniát. Ugyanez a kettősség határozza meg az egész előadást éppúgy, mint színházunk névadójának teljes életművét. Énekelt és mondott versek, valamint prózarészletek jelenítik meg az est során az ismerősen sokszínű poétai univerzumot, sőt még az örökérvényűen és utolérhetetlenül mulatságos Kuruzs és Lipitlotty is színpadra kéredzkedik a Karnyónéból. Az elhangzó szövegek kiválasztásában Hermann Zoltán irodalomtörténész volt Hobo segítségére, a verseket pedig az a Szirtes Edina Mókus zenésítette meg – méghozzá a költőhöz és korához illő módon -, aki az előző évadban A dühös lovag című nagy sikerű előadásunk zenéjét szerezte. Önmagában már az a momentum is megismételhetetlen élményt kínál, hogy a tiszteletben megőszült blues-énekes – nagy idők tanúja! – ezúttal egy vonósnégyes zenei kíséretével fakad dalra. Hobótól már megszokhattuk, hogy újra és újra képes meglepetést okozni, s hogy mindig teljes értékű, öntörvényű világot teremt, illetve jelenít meg a színpadon. Ebben, a Debrecen város Kölcsey Ferenc Ösztöndíja segítségével létrejött különleges előadásban sem lesz másként. A boldogság fáradhatatlan keresése, a nagybetűs szerelem, a mindent betöltő életöröm, az ironikus alázatosság és a pimasz gúny éppúgy otthon lesz benne, mint az őszinte hazaszeretet.
Hobo ajánlója az előadáshoz:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A közelmúltban az a megtiszteltetés ért, hogy Debrecen városa felkért egy, Csokonai Vitéz Mihály műveit bemutató műsor elkészítésére és ebben a Kölcsey ösztöndíjjal támogatott.
Az előadást Hermann Zoltán Csokonai-szakértő segítségével szerkesztettük meg, amit megelőzött több Csokonaival foglalkozó tanulmánykötet és a költői életmű tanulmányozása. A megközelítőleg 90 kiválasztott vers további szelektálása után 32 vers, műfordítás, prédikáció és levél kapott helyet az összeállításban.
Mivel a költő alkotásainak jelentős részét dalformákra írta, ennek tudatában felkértem Szirtes Edina Mókus zeneszerző-előadóművészt, hogy a versek egy részéhez írjon zenét. Ennek következményeképpen abba a hihetetlen helyzetbe kerültem, hogy vonósnégyessel fogok játszani, ami kívülállóknak érdekes kísérletnek tűnhet, ám oda vezetett, hogy 70 éves koromban énekórákat kellett vennem. (Ezek keresű tanulságaival szembesülve lemondtam a Mozart Varázsfuvolájában szereplő Papageno áriájáról, melyet egyébként Csokonai lefordított.)
A hihetetlen életszeretet, hazafiság, szerelemsóvárgás mellett kirajzolódott a magyar művészekhez szinte sorsszerűen kapcsolódó kitaszítottság és tragikus vég. Azonban az életmű ezt felülírja és jelentősége megkerülhetetlen a magyar társadalom és művészetek történetében.
Ez előtt tisztelegnénk társaimmal.
Tisztelettel
Hobo
Hozzászólások