Települési együttműködésekkel fejlesztik a Debrecen központú turisztikai desztinációt a jövőben, aminek első próbája lesz az idei hortobágyi lovasnapok programsorozata – közölte Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere kedden sajtótájékoztatón a Hortobágy-mátai lovaspályán, ahol ebből az alkalomból meghajtották a híres nóniusz kancaménest.
Széles Diána (Fidesz-KDNP) emlékeztetett rá, hogy a puszta évszázadokon keresztül Debrecenhez tartozott, s ott legelt a város ménese. Mérföldkőnek nevezte, hogy Debrecen most bekapcsolódott a Hortobágy legnagyobb nyári rendezvényének a szervezésébe, amely nem csak a puszta, hanem a környékbeli települések látogatottságához is hozzájárulhat.
Széles Diána fontos célnak nevezte, hogy a környék ne csupán egynapos turisztikai célpont legyen, hanem legalább egyhetes, látványos programot kínáljanak az érkezőknek.
Példaként említette a Debrecenbe repülővel érkező turisták számára kínált debreceni, hajdúszoboszlói, hortobágyi és Tisza-tavi programokat, amely együtt alkalmas arra, hogy több napig a térségben tartsa a vendégeket.
Hortobágy a világörökség része, de a helyi infrastruktúra még nem világszínvonalú, amin az elkövetkező években jelentősen változtatni fognak – fűzte hozzá.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a július 7-9. közötti lovasnapok keretében most első alkalommal tartják a Nemzeti vágta egyik előfutamát Hortobágyon, amelyen 12-15 lovas indulására számítanak.
Hozzátette: Hortobágyon van hazánk legnagyobb nóniusz ménese, a hazánkban évente születő 250 nóniusz csikóból 50 a Hortobágyon látja meg a napvilágot.
Szladek Róbert ménesvezető tájékoztatása szerint a lovasnapok díjugrató versenyein százan indulnak, a western-verseny keretében pedig mintegy kétszáz lovas versenyez majd hatszáz borjú összeterelésével.
Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a találkozó mindhárom napján kulturális együttesek fellépésével teszik emlékezetessé a rendezvényt, amelyen a gyerekeknek külön programokat szerveznek. A hortobágyi csárdában hagyományos pásztorételekkel várják majd az érkezőket.
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, a legnyugatabbra fekvő sztyepp. Fűösszetétele egyedülálló. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). A világörökség része.
A Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovat fokozatosan a háziállatok váltották fel. A környék régóta híres állattartó vidék volt. A több mint 300 éves múltra visszatekintő ménest Debrecen szabad királyi város alapította, és így Magyarország egyik legrégebbi ménesei közé tartozik. Debrecen város ménesét először 1671-es levéltári feljegyzés említi. Az 1700-as években Debrecen külön méneseket legeltetett a közel 40 ezer hektárnyi területen. A szilaj pásztorkodás volt a jellemző. A város nemcsak saját, hanem gazdaközösségének lovai számára is szervezett ménest, hiszen a hortobágyi puszta Debrecenhez tartozott évszázadokon keresztül 1948-ig. A város polgárai a pusztát, mint külső legelőt közösen is használták a tavaszi kiveréstől az őszi beszorulásig. A debreceni cívisek jólétének alapját a Hortobágy biztosította hosszú ideig. A hortobágyi lótenyésztés tehát nem olyan formán szerveződött, ahogy az ország más híres uradalmi és katonai tenyészetéinél látható.
1880-ban a Debreceni ménes Mátára települt, mely a város gazdáinak gazdálkodási központja lett. Innen ered tulajdonképpen a Hortobágy mai ménese, melynek meghatározó épületei az 1940-es években épültek. A hortobágyi nóniusztenyésztés első írott nyoma 1843, mikor is Debrecen szürke marháért hat kancát kapott cserébe, majd az 50-es években két mént is vásárolt. Kozma Ferenc munkásságának köszönhetően kialakult a nóniusz hortobágyi tájfajtája, melyet a mezőhegyesinél kisebb méret, szikárabb megjelenés és főként a fakó pej szín jellemzett. A második világháború komoly károkat okozott az állományban.
1961-ben a mezőhegyesi nóniusz törzsállomány jelentős részét áthelyezték a Hortobágyra. A két élettér eltérő volta komoly alkalmazkodási nehézségeket okozott a lovaknak. A hagyományos használati igény (a nóniuszt elsősorban mezőgazdasági igásmunkára használták) csökkenése és a mai modern igények nehezítik manapság a fajta további tenyésztését. Mára két tenyészcél alakult ki, a génmegőrzés mellett a sportlótenyésztés önálló útra tért.
A Hortobágyi Állami Gazdaságot az 1990-es években privatizálták. 2001-ben a ménes ingatlan –és lóállományát a magyar állam visszavásárolta, s a Hortobágyi Nemzeti Parkra ruházta.
A ménes kezelője a Hortobágyi Nonprofit Kft., melynek tulajdonában a ménes olyan önálló rendszerré vált, melynek feladatai közé tartozik a hortobágyi lótenyésztés, a lovas és pásztor hagyományok őrzése illetve a lovas idegenforgalom tradíciói. A hortobágyi idegenforgalom szerves részét alkotja ma a mátai ménes is.
A Mátai Ménes közel 270 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és napjaink igényeinek megfelelő holsteini fajtára alapozott magyar sportló tenyésztése. Emellett a ménesnek a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó a szerepe.
A HORTOBÁGY GASZTRONÓMIÁJA
A rendezvény igazi gasztronómiai élmény is lesz, hiszen a magyaros konyhájáról híres Hortobágyi Csárda gondoskodik arról, hogy senki ne távozzon üres hassal. A bográcsban rotyogó szürkemarha pörkölt, a slambuc és a roston sült finomságok mellett egy igazi különlegességgel, a „betyárburger”, is várják a vendégeket, mely 100 %-ban szürkemarhából készül.
A pásztorétel, a slambuc népszerűsítése érdekében Slambucfőző-verseny is lesz július 8-án.
Helyszín: Hortobágy, Mátai Ménes-Bitangkert
A versenyre 4 fős csapatok jelentkezhetnek.
A főzéshez a tűzifát, továbbá csapatonként 4 fő számára ingyenes belépést a Hortobágyi Lovasnapok szombati napjára a Hortobágyi Nonprofit Kft. biztosítja.
A főzés alapanyagairól és a szükséges eszközökről a csapatok maguk gondoskodnak.
Fődíj: Egy racka juh a Hortobágyi Nonprofit Kft. felajánlásában élő vagy feldolgozott formában. (Jelentkezni: pasztorne.soos.gabriella@hortobagy.eu címen lehet)
Értékelési szempontok:
Hagyománytisztelet, hortobágyi slambuc jellege. A zsűri értékeli a hagyományos hortobágyi slambuc receptjét (kizárólag ötféle összetevőből – burgonya, tészta, szalonna, só, víz készül), a
slambuc állagát, a pirítás fokát, valamint a versenyzők öltözetét és a tálalás módját.
További információ:
www.hnp.hu, www.hortobagy.eu, www.fonixinfo.hu
Fotók: hajdupress.hu, Bakos Attila
(HP, MTI)
Hozzászólások