A MOL Nyrt. megpályázta a kormány által kiírt 35 évre szóló hulladékkezelési koncessziót.
A koncessziós eljárást a hulladékgazdálkodási törvény elfogadását követően írták ki, 12 napos beadási határidővel. A pályázat két szakaszból áll. Az első szakaszban, amelyre a jelentkezés szeptember 9-én zárult le, a jelentkezők alkalmasságát vizsgálják, ekkor ajánlat nem tehető. A második, ajánlattételi szakaszba csak az alkalmasnak talált, meghívott jelentkezők juthatnak.
Tekintettel arra, hogy a MOL eddigi tevékenységi körébe legfeljebb a saját maga termelt hulladék kezelése, illetve biogáz-felhasználása tartozott, komoly portfólióbővítésre lehet szükség. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója nem árulta el, mennyi pénzt fektetne ebbe a MOL, mert az a pályázati anyag része (lásd első bekezdés).
A nagyvállalatok hulladékának a kezelése lehet leginkább pénzügyileg nyereséges. A MOL elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy „nem megengedhető, hogy anyagában ássuk vagy égessük el a többnyire külföldről importált nyersanyagokat, amelyek egyébként újrafeldolgozás után nyersanyagként még hasznosíthatók lennének”. Írta a Forbes.
Részben a koncessziós kiírást védve arról beszélt, hogy a feladatot korábban ellátó vállalkozások nem méretgazdaságosan dolgoztak, ezzel szemben országos szinten lehet ezt hatékonyan végezni.
A jogszabály államosítja a már most is erősen központosított hulladékgazdálkodást, és egy koncesszorra bízza, hogy szervezheti nemcsak a lakossági, hanem az ipari hulladékok elszállítását, újrahasznosítását, illetve megsemmisítését is.
Áder János köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kért, mert szerinte olyan aránytalanságok voltak, hogy az egyébként értékes, újrahasznosítható hulladék átvételéért is a szennyező fizessen – ennek a panasznak helyt adott az AB, és a vonatkozó paragrafusok újraalkotására kötelezte a parlamentet.
Forrás: Index, Forbes
Hozzászólások