Hungarikumok Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben címmel tartottak sajtótájékoztatót pénteken a Debreceni Művelődési Központban. Az eseményen Halász János országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság tagja, Mazsu János tanácsnok, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke és Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke beszélt többek között arról, hogy hungarikum lehet a debreceni páros kolbász.
Informális munkacsoport jött létre a hajdú-bihari és debreceni hungarikumok feltárására, közkinccsé tételére – jelentette be a Debreceni Művelődési Központban tartott sajtótájékoztatón Halász János (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság tagja. Felidézte, hogy 2012 közepén lépett hatályba a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, melynek célja a magyar nemzeti értékek, azon belül a hungarikumok összegyűjtése, védelme, megismertetése. Ennek szellemében a fővárosban megalakult a Hungarikum Bizottság, majd szerte az országban létrejöttek a helyi értékbizottságok, amelyek a helyi közösségek számára fontos értékeket kutatják fel. Jelenleg 48 hungarikumot és 124 kiemelt nemzeti értéket tartanak nyilván, ám számuk folyamatosan bővül.
Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke elmondta, hogy Hajdú-Bihar megyében rengeteg olyan helyi érték van, amelyre erőforrásként kell tekinteni, és az informális munkacsoport ezeknek a helyi értékeknek a felkutatását, a szélesebb közösségekkel való megismertetését szolgálja.
Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke aláhúzta: a települési értéktárak jelentik a legfontosabb alapot, amelyet élő hozományként felelősen kell újraértelmezni, és továbbvinni a hagyományok éltetése érdekében. Beszámolt arról is, hogy a debreceni páros kolbász hungarikummá nyilvánítása ugyan még várat magára, de sikerült rekonstruálni az eredeti receptúrát, és remélte, hogy az hamarosan a modern gasztronómia részévé válhat.
Összességében három tétellel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és kilenc kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba a Hungarikum Bizottság 2015. április 24-i döntése alapján. A Hungarikumok Gyűjteményébe került legismertebb őshonos haszonállatunk, a magyar szürke szarvasmarha, a közel 225 éves hagyománnyal rendelkező Unicum keserűlikőr. Ezenkívül az idén 100 éves Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer mától szintén nemzeti büszkeségeink között tudható.
A Magyar Értéktárba felvették Szent-Györgyi Albert életművét és szellemi örökségét, a gyulaji dámszarvast, a debreceni páros kolbászt, valamint a vecsési savanyú káposztát. Ezeken kívül Irinyi János munkássága és találmánya, a zajtalan és robbanásmentes gyufa is bekerült az értéktárba, úgy mint Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve is. Mindezek mellett a szegedi papucs, és a csongrádi régi belváros (Halászfalu) is a Magyar Értéktárat gazdagítja. A Hungarikum Bizottság mostani döntése alapján a Hungarikumok Gyűjteményébe már 48 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 124 tagúra bővült.
A debreceni páros kolbász tehát bekerült a Magyar Értéktárba, s hungarikum lehet. Íme a hivatalos indoklás a hungarikumok közé történő felvétel mellett.
A debreceni páros kolbász több évszázados múltra tekint vissza, a cívis közösség gazdálkodásából, sajátos társadalmi viszonyaiból fakadóan egyszerre közösségi kulturális és gasztronómiai termék. A helyi közösség tagjain túl a debreceni nagyvásárok sokadalmának és a Hanza-városoktól Anatóliáig terjedő vonzerejének köszönhetően évszázadok folyamán százezrek ismerhették meg és vitték jóhírét a kolbásznak, a debreceni állattenyésztésnek, a mészáros-hentes mesterek szaktudásának és egészében a mögötte álló városnak, amelyet hosszú ideig gazdasági, kulturális és politikai szerepe miatt is hol „Debreczeni Respuklikának”, „Kálvinista Rómának” vagy éppen a „Szabadság Őrvárosának” neveztek. A város önkormányzata, polgármesteri vezetése 2014. szeptember 25. közgyűlési határozattal döntött arról, hogy a debreceni páros kolbász helyi értékké nyilvánítása után támogatja a márkanevének védelmét, és a Hungarikummá nyilvánítására irányuló törekvést. Ennek célja a debreceni páros hagyományos gyártástechnológiája és receptúrája alapján világhíréhez méltó minőségének helyreállítása és minőségvédelmi garanciáinak megteremtése. További cél a város közösségi hagyományainak, a közösségi kohéziónak erősítése, a termék marketing lehetőségeinek kihasználása, a debreceni páros kolbászhoz kötődő hagyományos nagyvásárok és sokadalmak megújításából fakadó lehetőségek feltárásával a városi kézműves jellegű hagyományainak újraélesztése. A város a fentiekkel hozzá kíván járulni ahhoz is, hogy a debreceni kulináris hagyományok részévé váljanak a modern gasztronómiai irányzatok törekvéseknek városunkban, hogy a sajátosan debreceni vendéglátás mind a magas igényű (fine dining) mind pedig a tömegfogyasztásra épülő (street food) megújulásában a debreceni páros húzóerő lehessen.
(HP, MTI)
Hozzászólások