Ferenc pápa elítélte, gyalázatos tettnek nevezte húsvétvasárnapi Urbi et Orbi üzenetében azt az előző napi merényletet, amelyben több mint száz ember meghalt a szíriai Aleppónál.
"Az Úristen segítse azokat, akik azon fáradoznak, hogy gyógyulást és vigasztalást vigyenek a szeretett és mártír Szíria civil lakosságnak, egy olyan háború áldozatainak, amely szűnni nem akarón szüli a borzalmakat és a halált. Tegnap is egy borzalmas támadás ért menekülteket" – mondta a pápa több tízezer ember előtt a vatikáni Szent Péter téren.
Jézus a forrása az örök üdvösségnek, a szabadulásnak, ennek a beteljesedését ünnepeljük: ez húsvét, az üdvösség ígérete – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban.
Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében úgy fogalmazott: "Jézus él, ő az oka, ő a forrása az örök üdvösségnek: a szabadulásnak, a gyógyulásnak, a helyreállításnak, az Istenéhez való hazaérkezésnek. Ez húsvét, ez a mi nagy ünnepünk. Ennek a beteljesedését ünnepeljük, magasztaljuk és reméljük magunkra nézve is. Ez húsvét, az üdvösség ígérete."
Húsvétkor nemcsak egy szép napot ünnepelünk, hanem azt, hogy megnyílik az örökkévalóság. Ahogyan megnyílott Krisztus sírja, és kilépett, úgy nyílik meg az ember számára is az ő bezárt világa, amelyen keresztül kiléphetünk Isten örökkévalóságába – mondta, hangsúlyozva: a szeretet mélyebb, mint a bűn, amely leránt minket a semmibe, de a semminél is mélyebb Isten szeretete.
Bogárdi Szabó István elmondta, mindig hallani, hogy a keresztények vallása rabszolgavallás: azért hisznek, hogy kompenzáljanak. Ezért – mint mondta – nagy bátorság és kockázatvállalás kell ahhoz, hogy valaki a kereszténység útján járjon.
Jézus él, és aki ezt tudja, akinek a szívét átjárja ennek a valósága és a boldog bizonysága, az nem tud mást tenni, mint Jézus követőjévé, tanítványává szegődni – jelentette ki, majd úgy folytatta: nagy bátorság kell ezt vallani, mert azt hiszik, hogy "elment az eszed". "Holott a feltámadás a történelem végső értelme. Éppen akkor jön meg az ember esze (…), amikor beletekintünk ennek a mélységébe: minden sors, minden történelem, az egész emberi történelem végső értelme a feltámadás. Krisztus feltámadása ennek a megelőlegezése" – fogalmazott Bogárdi Szabó István
Megjegyezte azt is, hogy azért is nagy bátorság kell ennek vallásához, mert a mulandóság és a halál, valamint a bűn erői továbbra is szolgaságukban akarnak bennünket tartani.
Bogárdi Szabó István rámutatott: "a Krisztus feltámadása, a Krisztus dicsőséges isteni élete, a Krisztus követése a legtöbbet követeli tőlünk, a legnehezebbet: életünk megváltoztatását." Minden máson tud és akar az ember változtatni, "mindennek nekiront, mindent ledönt, mindent átalakít, mindent megváltoztat, csak önmagát nem tudja megváltoztatni". Ezt mutatja a történelem is, az ember mindig "megfordította a világot", de a sok ok mellett egy soha nem jelent meg: az, hogy nekünk magunknak is meg kell változni, másmilyenné kell lenni – mondta.
Bogárdi Szabó István elmondta: "a feltámadás egyszerre jelenti azt, hogy felragyog számunkra Isten igazsága, amit Isten a Krisztus keresztjében elrejtett, másrészt Isten kinyilatkoztatja Krisztus feltámasztásával az ő szeretetét is." Jézus él, ő a mi örök és dicsőséges közbenjárónk, ő a mi főpapunk – jelentette ki.
Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy az ember a másikban mindig csak haragra, harcra, háborúra való okot keres. Ez az egész emberi történelem: azt hiszi az ember, hogy a másik ember élete árán szerez magának életet, azt hiszi, hogy a másik legyőzésével hosszabbíthatja meg a magáét, és azt hiszi: a másik eltaposásával juthat előbbre.
"Jézus az egyetlen ok, Jézus az egyetlen alap, Jézus maga, egyedül ő, amiért van üdvösség" – fogalmazott Bogárdi Szabó István, hozzátéve: ha Jézus fel nem támad, nincs többé bűnbocsánat, akkor az ember az elveszésnek, a bűnnek és a halál spiráljában zuhan alá, hiába próbálja "az életet többre és nagyobbra rakni".
Aki kimondja és átéli, hogy Krisztus él, annak elkezd változni az élete: ez a legnagyobb kockáztatás, "nem maradok többet a halálban, nem maradok meg többet a bűnben, a rosszban, pedig már belefészkeltem magam". "Jézus él, és kihív bennünket ebből a halálból, életre, igaz életre, üdvösségre" – mondta Bogárdi Szabó István.
A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.
Az ünnep lényege, hogy valami történt és ma is történhet értünk, velünk, bennünk – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten.
Gáncs Péter igehirdetésében kiemelte: ahhoz, hogy valóban történjen bennünk valami, hogy valóban megváltozzon az életünk, kevés a feltámadás jó híre, ahhoz személyes találkozásra van szükségünk a föltámadottal.
A változás nem megy "magunktól". "Mi nem értjük, nem tudunk mit kezdeni a feltámadás tényével, a feltámadt Krisztus azonban tud mit kezdeni a mi életünkkel, ha valóban találkozunk vele" – fogalmazott az evangélikus elnök-püspök.
Az élet és a halál nagy kérdéseiről szól a húsvét ünnepe – mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára vasárnap, az M1 aktuális csatorna műsorában.
Az érseki titkár hangsúlyozta, hogy a húsvét mindenki számára zavarba ejtő, az embereket ugyanis kizökkentik a komfortzónájukból az ilyenkor megfogalmazódó végső kérdések, például hogy meddig tart az életük, illetve a földi élet után van-e feltámadás.
Gájer László elmondta, hogy Isten az életre alkotta az embert, akinek az életében ugyanakkor valami nem jól működik, és Isten ebbe nem nyugszik bele. Isten ezért váltságot ad az emberek bűneiért, ez a Krisztus-esemény – fogalmazott, hozzátéve, az emberiség nagy narratívája szerint ami elromlott és tönkrement az ember életében, az mind ott koncentrálódik a kereszten, és aki erről elmélkedve megpróbál kapcsolódni Isten titkába, az szabad lesz újra.
(MTI)
Hozzászólások