A Kinek az ég alatt már senkije sincsen című, az Arany-életművet feldolgozó ifjúsági előadás kapcsán sajtótájékoztatót tartott.a Csokonai Színház és Debrecen városa. Mielőtt azonban az alkotóknak köszönhetően a sajtó képviselői betekintést nyerhettek a bemutatandó előadás kulisszatitkaiba, Komolay Szabolcs, Debrecen város kultúráért felelős alpolgármestere azokat az ezévi városi eseményeket és rendezvényeket is ismertette, amelyek az egyik legnagyobb költőnk születésének kétszáz éves évfordulóját hivatottak megünnepelni.
Az alpolgármester jelezte: 2017. március 2-án a költő szülővárosában, Nagyszalontán indult útjára az emlékév, amelyet aznap este egy budapesti nagyszabású rendezvény követett. A ma is megkerülhetetlen, a magyar irodalmi élet máig meghatározó alakjára való emlékezés Debrecen számára is fontos, kihagyhatatlan esemény, mégpedig azért, mert a költő pár évet itt, a Református Kollégium falai között töltött, itt pallérozta műveltségét. Ezért Debrecen városa lesz az egyik helyszíne annak az Arany-útnak, amely négy, a költő életében meghatározó helyszín végigjárásával egy emléktúrára ad lehetőséget. A négy helyszín Nagyszalonta, Debrecen, Nagykőrös és Budapest, s az emléktúra debreceni helyszínére érkezőket a Meliusz Juhász Péter Könyvtár fogadja. A könyvtár emellett Arany János irodalmi sétákat is szervez, amelyek keretében végig lehet járni a költő életében fontos debreceni helyszíneket. A könyvtár azt is vállaltra, hogy a teljes Arany-életművet digitalizálja.
Azt talán kevesebben tudják, hogy Arany Jánosnak volt egy népdalgyűjteménye is. Ezt feldolgozandó még ez évben a város népdalversenyt szervez, valamint egy, a népdalokat feldolgozó koncertet is prezentál a lakosoknak. Az Alföld folyóirat is kiveszi a részét a megemlékezésből: a szerkesztőbizottság költő versenyt írt ki az Arany-hagyomány megszólítására, vagyis a pályázó poéták valamely Arany-műre reflektálhatnak a beküldendő költeményükkel. 2017 májusában a Debreceni Egyetem egy tudományos Arany-konferenciának ad helyt. S mivel az Arany-életműre való megemlékezésből kihagyhatatlanok a költő műfordításai is, a város középiskolásokat megszólító fordítóversenyt is hirdet: itt a diákok egy-egy Arany-verset angolra, franciára vagy spanyolra fordíthatnak le, s ugyanezt a verset vissza is kell fordítaniuk magyarra.
S lesz két kiállítás is: Déri múzeum november 28-a és március 30-a között adózik egy tárlattal Arany emlékének, a Református Kollégium pedig az Arany és a protestantizmus című kiállításával várja a látogatókat.
A városi rendezvények ismertetése után Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója elmondta: méltóbb módon nem is emlékezhetnének Arany Jánosra, mint egy kortárs magyar dráma színrevitelével. S nagy öröm számára, hogy ennek megalkotását két fiatal kollégája, Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila vállalta magára. Gemza Péter, a teátrum művészeti vezetője a darab keletkezésének „szerencsés csillagzatáról” beszélt: még szó sem volt az Arany János-emlékévről, amikor az által felkért alkotók már „nyakig benne voltak” egy Arany János életét feldolgozó produkció megalkotásában.
Vecsei Miklós, a darab írója elmondta, hogy a több éve működő színházi alkotócsoportjukon belül mindig is példaképeket keresnek a maguk és a kortársaik számára. Ilyen példakép Arany János, akit az iskolai tankönyvek sugallta fényképeket kizárva, emberként kívánnak láttatni, a maga esendőségeivel, hibáival együtt. Ezért tizenhárom olyan képet választottak ki Arany Jánosról az előadáshoz, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek, s amelyekkel kapcsolatban az előadásban egy-egy kérdést intéznek a nézők felé. S amelyekre a közönségben helyet foglalók megadhatják a saját, sajátos válaszaikat. Emberként és példaképként kívánják láttatni tehát a költőt a Kinek az ég alatt már senkije sincsen című produkcióban, s a kérdéseikkel s a rá adott válaszokkal pilléreket, támaszokat nyújtani a fiataloknak ebben a digitalizált, elgépiesedett világban.
Ifj. Vidnyánszky Attila, a darab rendezője az előadás formájáról beszélt: a diákok számára általában unalmas irodalomóra kereteiből kilépve, a tantermi nyomasztó hangulatot elkerülve akarják bemutatni a költőt, megismertetni a fiatalokat ezzel az életúttal. S ezáltal visszacsempészni azokat a 19. századi az értékeket a világba, amelyeket a fiatal generáció mára már elveszített.
Vecsei Miklós óriási kutatómunkát végzett a darab megszületése érdekében: ötvenhárom kötetet dolgozott fel. Az ő és alkotótársai munkájának eredményét március 16-án, csütörtökön 14 órakor lehet először megtekinteni a Csokonai Színházban, hogy azután még jó néhány bérletes és bérletszünetes előadásban tárják a közönség elé a produkciót. A főbb szerepekben Szakács Hajnalkát, Kiss Gergely Mátét, Janka Barnabást, Szabó Sebestyén Lászlót, Dóra Bélát és Gyöngyösi Zoltánt láthatjuk.
Gyürky Katalin
Fotók: Balló Béla
Hozzászólások