Farkas Bertalannal közösen helyezett el időkapszulát a Debreceni Egyetem vezetősége. A különleges relikvia az első magyar űrnövény-kísérletnek, a Vitapric programnak állít emléket. Az eseményre az agrár kar által szervezett Növénynemesítési Emléknap és Konferencia keretében került sor kedden a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, amelyről az Alföld Televízió is tudósított:
A Szent-Györgyi Albert által készített paprikakrémről, a világ első funkcionális élelmiszeréről elnevezett Vitapric programban a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói olyan technológiai és biológiai újításokat dolgoztak ki, amelyek révén a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében sikeresen csíráztattak retek-, búza- és paprikamagokat a Nemzetközi Űrállomáson.
Bár kutatóink évtizedek óta foglalkoznak azzal, hogy hogyan lehetne az űrben növényt termelni, most nyílt lehetőség, hogy ezt valós körülmények között vizsgálják. Az egyetemen gyakran felmerülnek olyan jövőbeli kutatások, lehetőségek, amelyek akkor még merész elképzelésnek tűnnek, és aztán egyszer csak valósággá válnak, mint ahogy ez is. Az ISS fedélzetén bebizonyosodott, hogy igenis életképes kutatóink teóriája. Ennek a nagyszerű teljesítménynek, sikernek szeretünk volna emléket állítani az emlékkapszulákkal
hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.
Az egyetemi vezető bejelentette: a Vitapric programban végzett kiemelkedő munkájáért a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara címzetes egyetemi docens címet adományoz Kapu Tibornak. A kutatóűrhajós az elismerést a kar szombati diplomaosztóján veszi át. Bács Zoltán beszédében kitért a Böszörményi úti campuson következő években megvalósuló fejlesztési beruházásokra: az új kollégium és hallgatói központ építésére, valamint a kar kezdeményezésére megalakuló Hortoversumra is.
Laikus szemmel sokak úgy gondolják, hogy az űrrel kapcsolatos kutatások csak is ott, a világűrben hasznosulnak, pedig ezek a kísérletek közvetlen hatással vannak a hétköznapi életünkre, kézzelfogható eredményeket hoznak a földi élethez. Az itt előállított nemesített növények kevés vizet igényelve nagy tápértéket állítanak elő, ami nagyon hasznos a mai klimatikus viszonyokkal küzdő növénytermesztésnek
fejtette ki Csernoch László tudományos rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem HUNOR-projektjének szakmai vezetője.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja szerint a kar munkatársainak szakmai elhivatottságának és kitartásának köszönhető a Vitapric-program sikere.
A Vitapric-program világraszóló példája a munkatársak kitartó és professzionális munkájának. Ez csak a kezdet, út a csillagokig
emelte ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Fári Miklós professor emeritus, a Vitapric kutatás szakmai koordinátora kiemelte, hogy a lehelyezett kapszulák üzenetet közvetítenek a jövő kutatói számára.
Búza, kukorica, zöldségfélék, dísznövények magjait helyeztük el a tartályokban, jelezve a jövő generációnak, hogy mi mit képviseltünk ebben a korban, miért foglalkoztunk ezekkel a növényekkel. Olyan eszközöket és berendezéseket tettünk a kapszulákba, amelyek 3D nyomtatással, a legkorszerűbb eljárással készültek a Pécsi Egyetemmel együttműködve, megmutatva, hogy a mostani magyar tudósok és kutatók, mérnökök milyen kompetenciával rendelkeztek. A harmadik üzenetünk pedig a jövőkép, gondolatok arról, hogy hogyan lehet megoldani a fenntarthatóságot, a problémákat, és mindehhez hogyan tud hozzájárulni a tudomány
fejtette ki Fári Miklós.
A IV. Növénynemesítési Emléknap és Konferencia keretében, az időkapszulák elhelyezésénél jelen volt Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa is. A dandártábornok felidézte, hogy örömmel csatlakozott évekkel ezelőtt a Debreceni Egyetem kutatóihoz.
Úgy gondolom, hogy a következő magyar űrrepüléseket segíti majd az a nemzetközi elismerés, amelyet a magyar szakemberek megteremtettek. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben az élelmiszertudomány – ha a Hold vagy a Mars felé kacsintgatunk – a kutatók által létrehozott élelmiszerkutatásokról, termékekről, fejlesztésekről fog szólni, amelyben a Debreceni Egyetem hasznos tag tud lenni
tette hozzá Farkas Bertalan.
A IV. Növénynemesítési Emléknapot és Konferenciát idén is több céllal szervezték meg. A hazai növénytermelés, kertészet, erdészet, zöldfelület-gazdálkodás biológiai és genetikai alapjait érintő, a klímaváltozásra, a szárazságtűrésre és a megnövekedett biotikus és abiotikus stressz kivédésére vonatkozó tudományos stratégiák áttekintése mellett A klímaváltozás vízgazdálkodási kockázatának mérséklése és a jövedelmezőség növelése (precíziós) növénynemesítéssel és kultúraváltással című cselekvési program fő elveinek a megfogalmazására fókuszált a szakmai rendezvény. A tanácskozáson résztvevő szakemberek az Extrém Környezet- és Űrmezőgazdasági Nemzeti Laboratórium létrehozását is kezdeményezik.
Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások