1989 óta minden évben a Himnusz születésének napján, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A debreceni Csokonai Színház idén több, egymást követő megható eseménnyel várta a januári délutánon és estén a kultúra szerelmeseit.
A tavaly nyáron elhunyt Tréfás György operaénekesnek a posztumusz szeptemberi születésnapi gálaműsorán hangzott el mind a város, mind pedig a teátrum részéről az az ígéret, hogy a Liszt Ferenc-díjas művész színpadon töltött ötven évéről egy kiállítást fognak rendezni a magyar kultúra napján. Az ígéret valóra vált: január 22-én 17 órakor nyitotta meg Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója azt a tárlatot, amelyen – tudtuk meg a teátrum sajtórefenresétől, Vajland Judittól – huszonhat tabló és mintegy háromszáz fotó örökíti meg a művész színpadon töltött fél évszázadát, ezen kívül pedig még huszonöt tabló a relikviáit és a szerepeit láttató színházi plakátokat őrzi. Ráckevei Anna a megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki Tréfás György özvegyének, Katalin asszonynak, aki a kiállítás számára átadta az értékes dokumentumokat, valamint Máthé András fotóművésznek, aki a kiállítás fotóinak jó részét készítette. Komolay Szabolcs, Debrecen városa kultúráért felelős alpolgármestere a köszöntőbeszédében már a magyar kultúra napjával is összekötötte a kiállítás megnyitóját. Minden kulturális közegnek, így egy városnak is megvannak az ikonikus alakjai, akik egy-egy korszak meghatározói is egyben – mondta az alpolgármester. Debrecennek, és a 20. század második, valamint a21. század első felének ilyen kultúrát meghatározó és formáló alakja volt Tréfás György, akinek a kiállításon látható fotói a művészete egy-egy pillanatát ragadják meg, ám, ha végignézzük a fotókat, ez a „sok pillanat” összeadódik, s a művész teljes életútját, teljes művészi pályáját kiteszi.
A tévéfelvételekkel – a Tréfás György 65. születésnapját ünneplő gála bejátszásával, valamint a Don Carlos egyik részletével – gazdagított kiállítás-megnyitó után 18 órakor vette kezdetét a színház magyar kultúra napját ünneplő programsorozatának következő állomása: az a gálaműsorral egybekötött díjátadó ünnepség, amelyen a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány – immár hagyományaihoz híven – átadta a kulturális szférában tevékenykedő, látványos sikereket elért embereknek a díjait. Papp László, Debrecen polgármestere a díjátadót felvezető ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyar kultúra napja azért fontos esemény, mert ezen a napon mindenki elgondolkodhat nemzeti kultúránk örökségén, amely összeköt bennünket, védőbástyát képez, s túlmutat mindenféle materiális, anyagi tényezőn. Papp László kitért arra is, hogy 2017 mennyire fontos év lesz Debrecen kulturális életében, hisz ötszörös jubileumot ünnepelhetünk idén. A reformáció 500., a debreceni presbiteriánus zsinat 450., Arany János születésének 200., Kodály Zoltán születésének 125., Szabó Magda világra jöttének pedig 100. évfordulójáról emlékezik meg 2017-ben a cívisváros. A Szabó Magda-évfordulóval kapcsolatban a polgármester azt is elmondta, hogy október 5-én, az írónő születésnapján szobrot is fognak avatni, illetve állandó kiállítást is nyitnak az írónő emlékére, s ezekkel a megemlékezési formákkal a város az országos Szabó Magda-emlékévhez is kapcsolódik.
Papp László ezt követően Duffek Mihállyal, a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elnökével együtt átadta az idei kultúráért járó díjakat. Öt pályázó alkotói ösztöndíjban részesült az Alapítvány döntése értelmében: ily módon támogatták Juha Richárd képzőművészt, Kathona Mónika néprajzkutatót, népdalénekest, benyújtott pályázatáért ösztöndíjat vehetett át Pless Attila zongoraművész, a Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihari Egyesülete, valamint Varga József grafikusművész. Debrecen Kultúrájáért Díjban két alkotó részesült: Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója, és Gáborjáni Szabó Botond, a Tiszántúli Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár gyűjteményi igazgatója.
A díjátadót Ráckevei Anna bevezető szavaival a programsorozat következő részeként az ünnepi gála követte. A színházigazgató a magyar kultúra kincseiből ígért válogatást az est további részére, amely kincseket ez esetben főleg a magyar líra gyöngyszemei jelentették. A verses estet azonban – az idén száz éves Szabó Magda emlékére – az írónő drámáiból készített színpadi adaptációkból készült összefoglaló nyitotta meg. Ezt követően Kiss Tamás, Tóth Árpád, Kányádi Sándor költeményein át egészen a Bereményi Géza-Cseh Tamás alkotópáros verseiig hallgattunk valóban kincseket a színpadon, a debreceni színművészek és a meghívott előadók szavalatain és zenés feldolgozásain keresztül. A versmondások sorát természetesen Kölcsey Ferenc Himnusza nyitotta meg, Csikos Sándor előadásában. De rendkívül megható szavalatot hallhattunk Kubik Annától, aki Tóth Árpád: Álarcosan című költeményét adta elő, Kovács Andrástól, aki Juhász Ferenc: Huszonhat évesen című költeményével lépett színpadra, vagy Szarvas Józseftől, aki Kányádi Sándor egyik leghíresebb versét, a Fekete–pirost adta elő. Zenés feldolgozást hallhattunk Újhelyi Kingától, Varga Kláritól, vagy az egész este zenei aláfestését is biztosító Dargó Gergelytől. Papp István színművész tolmácsolásában a Bereményi-Cseh alkotópáros Antoine és Desiréjének a felidézése pedig feledhetetlen perceket okozott.
Az igen színvonalas programsorozatával a Csokonai Színház az országosan megtartott magyar kultúra napi rendezvények sorába illeszkedett be.
Gyürky Katalin
Hozzászólások