A megengedett falánkság ünnepe a torkos csütörtök, ilyenkor lelkifurdalás nélkül lakmározhatunk. Ez egy vallásos eredetű, népi hagyományokkal átszőtt és a modern korba átültetett nap. De miért szabad ezen a napon túlzásba esni, honnan ered és hogyan került az éttermekbe?
A hagyomány szerint Magyarországon a farsangi időszakhoz köthető. A húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő Hamvazó szerdát követően ünnepeljük, amikor ismét lehetett húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken kötelező volt a csütörtöki torkoskodás, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása miatt is. Egy napra felfüggesztették a nagyböjtöt és a maradékok mellett zsíros ételeket, fánkot készítettek. Húsvétig ez az utolsó alkalom egy kiadós lakomára. Ez idén február 19-re esik, de sok helyen február 12-én tartották.
Eredetileg a farsangi szezon a húshagyókedd előtti napok része volt, amikor az emberek még az utolsó húsos ételeket is jóízűen elfogyasztották a nagyböjt kezdete előtt. A böjt a hagyomány szerint hamvazószerdán kezdődik, de a torkos csütörtök még alkalmat ad egy utolsó nagy lakmározásra.
A paraszti kultúrában ilyenkor az ünnepi maradékok kerültek az asztalra füstölt húsok, kolbász, szalonna, kocsonya, fánk és rétes.
Napjainkban azonban számos étterem és gasztrohely csatlakozik ehhez az eseményhez, és akciós menükkel, kellemes hangulattal várja a vendégeket.
Debrecenben is számos vendéglátóhely várja torkos csütörtöki akciókkal az éhes betérőket. 2006-ban a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére Magyarországon is felelevenítették a torkos csütörtök néphagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben féláron fogyaszthatnak a vendégek. A reklámfogás célja, hogy az embereket visszaszoktassák az éttermekbe.
Korábban már megírtuk a tökéletes szalagos fánk receptjét, ha valaki kedvet kapott a farsangi finomsághoz.