Immár 24. alkalommal adták át kivételes tehetségű hazai kutatónőknek a L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjat, amelyet az akadémikusokból álló zsűri ítél oda. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia, a díjjal pedig minél több tehetséges nőt szeretnének elismerni, ezzel is segítve pályájukat, kutatásaikat.
Idén hárman vehették át a magyar tudományos ösztöndíjat:
Baji Zsófia anyagtudós, aki olyan technológián dolgozik, amely a jövőben kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipeknek lehet az alapja. Baji Zsófia az EK Energiatudományi Kutatóközpont fizikusa, atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amellyel a chip rétegei atomról atomra építhetők fel – ez a precizitás nélkülözhetetlen a ma tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához. Kutatása révén egy adott eszközhöz szabhatók az anyagok tulajdonságai, a módszer pedig alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai, például biokompatibilis implantátumokban használt alkalmazásra is lehetőséget teremt. Munkája hozzájárul az európai chipgyártás technológiai önállóságához és környezetbarátabb mikrochipek fejlesztéséhez.
Dr. Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense a gyógyszergyártás energia- és időigényes folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat a zöld kémia segítségével. Az áramlásos kémia eszközeivel kutat megoldásokat: a hatóanyagokat vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban állítja elő, ami gyorsabb reakciókat, kevesebb hulladékot és nagyobb biztonságot eredményez a hagyományos szakaszos gyártástechnológiához képest. Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. Emellett pedig 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejlesztenek, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, ezzel is egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeripart eredményezve.
Dr. Menyhart Otília a Semmelweis Egyetem adjunktusa bioinformatikai kutatásaival azt vizsgálja, milyen molekuláris mintázatok állnak amögött, hogy egy daganatos beteg hogyan reagál a kezelésére. Ugyanis ez okozza a daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását, hogy egyes terápiák másként hatnak a betegekre: van, akinél visszaszorítja a tumort, másoknál a szervezet rezisztenssé válik rá. Több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ bioinformatikai módszerekkel arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg a különbségek hátterében. Gyakran nem magukon a daganatsejteken, hanem az azokat tápláló környező sejteken találhatók meg ezek a célfehérjék – ez magyarázatot adhat arra, miért maradnak el a várt eredmények a jelenlegi kezeléseknél. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez.
A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj csak nőknek szól és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá.
Eddig 66 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, amelyet a korábbi években számos debreceni díjazott is átvehetett:
Például Dr. Papp Mária belgyógyász, gasztroenterológus, aki a jelenleg még gyógyíthatatlan gyulladásos bélbetegségek kialakulásának okát kutatja, azok genetikai hátterének megismerésével foglalkozik. Kutatási eredményei a jövőben új terápiás lehetőségek alapjai lehetnek.
A lisztérzékenység (cöliákia) hosszú távon a bélrendszer károsodását eredményezi, illetve cukorbetegség, csontritkulás vagy gyermekkorban növekedési zavar lehet a következménye. A betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető. Dr. Korponay-Szabó Ilma, a Debreceni Egyetem Gyermekklinika és a budapesti Heim Pál Gyermekkórház munkatársa olyan gyorstesztet fejlesztett ki, ami pár csepp vérből kimutatja a lisztérzékenységre utaló kóros immunreakciót.
Valkó Orsolya ökológus az elismerést a füves gyepek egyensúlyának helyreállításáért vehette át. Orsolya nem csupán a Debreceni Egyetem munkatársa, de kutatásának témája is szorosan kapcsolódik a régióhoz, hiszen többek között részt vett a Hortobágyi Nemzeti Park területén található szikes gyepek visszaállításában is. Ez a fajta gyep nemzeti természeti örökségünk része, hiszen 98 százalékban Magyarországon található meg.
„Az elhagyatott szántóföldek helyén igyekszünk helyreállítani, újratelepíteni a szikes gyepeket, hiszen ezek adnak otthon számos védett állatunknak is. Itt fészkel a túzok és itt él a fokozottan védett földikutya is”
mondta el a kutatónő.
Dr. Jeney Viktória a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársa, két gyermek édesanyja a vörösvérsejtekből kikerülő hemoglobin gyulladáskeltő hatását vizsgálja. A szív- és érrendszeri betegségeknél és a maláriás fertőzéseknél előfordul, hogy a vörösvérsejtek szétesnek,
és a felszabaduló hemoglobin a szövetekbe kerülve gyulladást idéz elő. A fejletlen érrendszerrel születő koraszülött babák például fokozottan ki vannak téve ennek a kockázatnak, amely akár értelmi fogyatékosság kialakulásához is vezethet náluk. A gyulladási folyamat pontos feltérképezése hozzájárulhat újfajta gyógymódok felfedezéséhez.
Dr. Bagoly Zsuzsa a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.
Hozzászólások