Az ellenzéki pártok kezdeményezésére tartottak demonstrációt hétfőn Budapesten, az MTVA központi épülete előtt.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a "Szabadítsuk ki a közmédiát, szüntessék meg az MTVA-t!" címmel meghirdetett demonstráción kifejtette: a harmadik kétharmad után rá kellett jönniük, hogy nem hatékony az ellenzéki politika pusztán parlamentális eszközökkel, ezért zavarták meg az Országgyűlés ülését. Addig kell folytatni ezt a harcot, amíg a hatalom meg nem érti, hogy a nép nem kér az elnyomásból – jelentette ki.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője kifejtette: a legnagyobb pozitív élménye, hogy olyan egység kovácsolódott az ellenzék soraiban, amilyenre soha nem volt példa. A következő években ezen az úton kell járni – tette hozzá.
Székely Sándor, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője azt mondta, nem hagyják, hogy törvényellenesen működő bíróságokat állítson fel a Fidesz.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta: addig tartanak ki a közmédia épülete előtt, amíg nem teljesítik a követelésüket és be nem olvassák a petíciójukat. Ekkora jogtiprásra, hogy országgyűlési képviselőket erőszakkal távolítanak el egy közintézményből, a rendszerváltás óta nem volt példa – mondta.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy szintet lépett az erőszak rendszere, ezért a belügyminiszternek le kell mondania. Orbán Viktor is felelős azért, hogy országgyűlési képviselőket "ütnek-vernek" egy közintézményben – fogalmazott.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a tüntetésen azt hangsúlyozta, hogy az emberek a hatalom lelkébe tapostak a független közmédia erőteljes követelésével.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke arról beszélt, hogy a 2010 óta kiépült rendszer átgázol mindenkin, semmibe veszi a véleményüket és még a szemükbe is röhög. Bebizonyította, hogy kompromisszumképtelen és csak az erőből ért – mondta a politikus.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke bejelentette, hogy ha Áder János köztársasági elnök aláírja a munka törvénykönyvének módosítását, országszerte elindítják a sztrájkok szervezését.
Pitz Dániel, az LMP ifjúsági szervezetének elnöke úgy vélekedett, a Fidesz azért szűkíti a felsőoktatást, hogy rabszolgává tehesse az embereket.
A demonstráción felolvasták az ellenzéki pártok ötpontos követelését. Ez a "rabszolgatörvény" visszavonása, a rendőri túlórák csökkentése, a külön közigazgatási bíróságokról szóló törvény eltörlése, csatlakozás az Európai Ügyészséghez és a független közmédia megteremtése.
A tüntetés résztvevőinek egy része a beszédek elhangzása után a közmédia épülete előtt maradt. Az emberek nemzeti színű és európai uniós zászlókat lobogtattak, valamint feltűnt a tömegben sok MSZP-s, DK-s, jobbikos, párbeszédes, LMP-s, momentumos lobogó és molinó is, néhányan pedig árpádsávos zászlót lobogtattak.
Az Amnesty International (AI) hétfő este Londonban kiadott állásfoglalása szerint a magyar rendőrségnek a békés tüntetőkkel szemben nem szabad felesleges és túlzott erőt alkalmaznia, beleértve a könnygáz használatát.
Az emberi jogi szervezetének közleménye szerint az előző esti tüntetésen az AI a békés tiltakozókkal szembeni szükségtelen és eltúlzott erő alkalmazásának megnyilvánulásait tapasztalta, könnygáz bevetésével együtt, és ennek nem szabad megismétlődnie.
A felhívás szerint, amelyet Massimo Moratti, az Amnesty International európai programjának igazgatóhelyettese adott ki, a rendőrség szigorúan csak akkor használhat erőt, ha ez szükséges, és ha az erőszakcselekmények megfékezésének minden egyéb módja eredménytelen maradt.
A közlemény szerint az, hogy előző este erővel távolítottak el két ellenzéki parlamenti képviselőt az MTVA épületéből, mutatja, hogy a magyar hatóságok milyen elszántsággal folytatják fellépésüket az ellenvélemény bármilyen megnyilvánulási formája ellen. Ez sérti azokat a magyar törvényeket, amelyek mentességet biztosítanak a parlamenti képviselőknek és lehetővé teszik bejutásukat minden közintézménybe, emellett ellentmond a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog tiszteletben tartására Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek – áll az Amnesty International hétfői londoni közleményében.
A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják – közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a CNN amerikai hírtelevíziónak adott hétfő esti interjújában.
Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar parlament hozza a döntéseket, a törvényhozásban a Fidesznek alkotmányosan szerzett kétharmada van, amiről a magyar emberek döntöttek az idei választáson.
Kovács Zoltán az utóbbi napok ellenzéki tüntetéseiről szóló kérdésekre válaszolva leszögezte: az ellenzék nem képviseli a magyarok többségét. Az a pár száz vagy pár ezer tüntető, akit a CNN bemutatott az utóbbi napok eseményeit összefoglaló riportjában, egy, a kormány ellen szervezett politikai akció részese – mondta. Megjegyezte, hogy a hírcsatorna megválogatott jelenteket mutatott be az állítólagos rendőri erőszakról, amely valójában az erőszakos tömeg viselkedésének a következménye.
Nehezményezte, hogy a nemzetközi média nem számol be az ország hatalmas gazdasági növekedéséről, a reálbérek kétszámjegyű növekedésről, és az alacsony munkanélküliségről.
Az államtitkár hangsúlyozta: az önkéntes túlórát lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban a követelések alaptalanok, hiszen nem kötelező érvényű az évi 400 túlóra vállalása, minden a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik.
A CNN riportere arról is faggatta az államtitkárt, hogy a magyar parlamentben olyan törvényeket hoznak, amelyeket kifogásol az Európai Bizottság, azt állítva, hogy szembe mennek az Európai Unió alapértékeivel. Egyebek közt az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt hozta fel példának.
Kovács Zoltán leszögezte: e jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, a kormány pedig mindig annak megfelelően járt el.
Közölte: az erre vonatkozó bírálatokat már számtalanszor hallotta a kormány az utóbbi években Soros György által támogatott vagy hozzá köthető nem kormányzati szervezetektől (NGO).
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért foglalkozik annyit Soros Györggyel, azt mondta, nem Soros György aggasztja a kormányt, hanem a milliárdos politikai "összeesküvései".
Kovács Zoltán szerint Soros György azt hiszi, joga van szerepet játszani egy demokratikusan megválasztott parlament döntéshozatalában, méghozzá anélkül, hogy erre demokratikus felhatalmazást kapott volna.
(MTI)
Hozzászólások