A koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány 2021-ben adóbevezetési, valamint adóemelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, melyet 2022-ben is fenntartott. A tilalmat 2023. január 1-jétől azonban feloldja, ezzel megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt az új adónemek bevezetésére.
Az infostart cikke szerint az önkormányzatok így 2023. január 1-jétől egyrészt a meglévő létező adóelemek, például a helyi iparűzési adó, építmény- vagy telekadó mértékét is megemelhetik a jogszabályi kereteken belül. Emellett lehetőségük van új, úgynevezett települési adók kivetésére is.
Az önkormányzatok különböző elképzelései már megjelente, ha ugyanis egy önkormányzat azt szeretné, hogy január 1-jétől hatályba lépjen az új adónem, akkor az erről szóló rendeletet még ebben az évben célszerű megalkotnia. Egy szabály szerint ugyanis bár a helyi adótörvény évközbeni módosítására van lehetőség, de az nem teheti súlyosabbá az adóalanyok terheit.
Tehát azok az önkormányzatok, amelyek 2023-ban magasabb adóbevételekkel szeretnének számolni, jellemzően a napokban gondoskodnak az ez irányú jogalkotásról – mondta az Infostartnak Kelemen András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza. Elmondása szerint tipikusan a helyi iparűzési adó megemelésére, illetve a telek- és építményadó négyzetméter alapú mértékének a megemelésére került sor.
A helyi adókról szóló törvényben van olyan lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy bevezethetnek olyan adót, amit a törvény külön nem nevesít. Nevesített adónem például a helyi iparűzési adó, az idegenforgalmi adó vagy a telek- és építményadó. Viszont van egy viszonylag szigorúan számon kért korlátja is az adókivetési jognak: a települési adó nem ütközhet jogszabállyal, tehát nem lehet olyan adót bevezetni, amit más adó is terhel.
Kelemen András szerint léteznek kreatív gyakorlatok, például egyes önkormányzatok bevetettek póznaadót vagy magaslesadót. Az utóbbi az önkormányzat bel- vagy külterületi részén lévő magaslesekre vet ki darab- vagy négyzetméter alapú települési adót. A póznaadó a jogász szerint feltételezhetően a különböző elektromos hálózatokat vagy egy más egyéb közművekhez kapcsolódó póznákat terheli.
Polgár meglépte: bevezették az „oszlopadót”
A hajdú-bihari település képviselő-testülete november 24-ei ülésén hét igen, egy tartózkodás mellett megszavazta az erre vonatkozó rendelet módosítását. Így 2023. január elsejétől az önkormányzat az 1093 darab közvilágítási lámpatesttel szerelt oszlopra 6.048 Ft/m2/év összegű adót vetett ki, melynek köszönhetően a költségvetés közterülethasználatból tervezhető bevétele mintegy hatmillió forinttal növekedik.
Forrás: infosart.hu/HP
Hozzászólások