A debreceni nemzetközi jelentőségű repülőtér és környezete vízgazdálkodási helyzetének javítása érdekében zajló tervezési projekt a projektgazda Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal koordinálásával javában tart, illetve lassan lezárul. Az Új Széchenyi Terv 670 millió forintos támogatásával a debreceni repülőtér és a repülőtér környezetének vízgazdálkodási helyzetének javítása valósulhat meg. A projekt eredményeként a repülőteret magába foglaló dél-debreceni terület vízgazdálkodása több szempontból is javul. Fontos, hogy a projekt részeként a dél-debreceni terület távlati vízbázisának megkutatásával biztosíthatóvá válik egyrészt a növekvő forgalommal jellemezhető repülőtér, valamint a kapcsolódó ipari-kereskedelmi létesítmények jövőbeni stabil, a napi csúcsigényeket is kielégítő vízellátása. Ennek megfelelően az előkészítő szakasz fontos mérföldkőhöz érkezett: a Tócó vízfolyás rendezése, befogadói kapacitásának biztosítása és a debreceni repülőtér mentesítése a káros víztöbbletektől tárgykörben az elkészült engedélyezési tervek a hatóságokhoz benyújtásra kerültek – derült ki a Kórós Csaba főosztályvezető által tartott hétfői sajtótájékoztatón.
A debreceni repülőtér és környezetének vízgazdálkodási helyzetére jelenleg a kiszolgáltatottság jellemző. Nagy intenzitású csapadékok, vagy a tavaszi hóolvadás gyakran okoz elöntéseket a repülőtér környezetében és a Tócó patak repülőtér alatti szakaszán. A repülőtér közelében jelentős ipari parki fejlesztések indultak, mely terület ivó- és ipari vízi ellátása megoldandó feladat. A város nyugati, dél-nyugati peremén három ipari park, az Agrár Ipari Park, a Nyugati Ipari Park és a Déli Ipari Park található, melyekbe folyamatos az új beruházások betelepülése. A fejlesztések hatására egyre növekvő burkolt területekről lefolyó csapadékvizek befogadója ugyancsak a Tócó patak. A beépített területek növekedésével folyamatosan emelkedik a Tócó csatorna terhelése. A lefolyó vízmennyiség növekedését nem követte csatorna fejlesztés, rendezés, ezért van szükség a fejlesztésre. A tervezett fejlesztések bel- és külterületeket is érintenek. A probléma műszaki megoldására több változat került kiválasztásra. Az alábbiakban ismertetjük a tervezők által kiválasztott műszaki megoldásokat.
Megvalósulhat a Tócó vízfolyás rendezése, befogadói kapacitásának biztosításra. A Tócó vízfolyás teljes hossza 25 940 m. A meder burkolatlan, kivéve a meglévő műtárgyak környezetét. A városi szakasz Debrecen Megyei Jogú Város kezelésében van. Jelenleg a Kishegyesi úti záportározóba érkező vizek közvetlenül a Tócó vízfolyásban kerülnek bevezetésre. A tervek szerint a Kishegyesi úti záporvizeket a zárt vezetéken keresztül vezetik végig a Tócó bal partján a Debrecen–Tiszalöki vasútvonal keresztező műtárgyáig. A záporvíz zárt becsatlakozása felett vízszintszabályozó zsilip épül.
A Déli sori záporkiömlőt változatlanul a Tócóba kerül majd bevezetésre, de a vízfolyás alatt lévő szakaszt ki kell bővíteni. Erre azért van szükség, mert a Tócó a Kishegyesi úti záporvizeket és a Déli sori záporvizet összesítve nem képes elvezetni. A befogadó Kösely csatorna korlátozott befogadó kapacitása miatt a repülőtértől délre Tócó balparti alsó szakaszán kell kialakítani egy oldaltározót (Szepesháti tározó). A fent ismertetett műszaki megoldással a Tócó felső és középső szakasz „tiszta üzeművé” válik, a repülőtéri vizek elvezetése megoldható.
Megvalósulhat a repülőtér mentesítése is a káros víztöbbletektől. A jelenlegi főgyűjtő a repülőtéri bevezető út alatti áteresz előtt elvezetésre kerül más nyomvonalon, ezáltal a városból kifolyó csapadékvizek nem haladnak át a repülőtér ipari területi részein. A repülőtéri iparterület, és közterület csapadékvizeit új tervezésű csatorna vezeti le. A repülőtér belső területén, ahol a kifutópályák és a gurulópálya van, az altalaj magas víztartalmú. Ennek megfelelően a felszíni vizek levezetése beton folyókával vagy árokkal, illetve a talajvízszint csökkentése szivárgók kialakításával fog megtörténni. Teljes mértékben megoldódhat a Tégláskert és az Epreskert csapadékvíz elvezetése is. A fenti beruházás azokat a területeket érinti, ahol eddig a felszíni vízelvezetés még nem került megoldásra.
Az elkészült engedélyezési tervek tehát a hatóságokhoz immár benyújtásra kerültek. Összességében tehát javul a repülőtér üzembiztonsága, a dél-debreceni terület távlati vízbázisának megkutatásával biztosíthatóvá válik egyrészt a növekvő forgalommal jellemezhető repülőtér, valamint a kapcsolódó ipari-kereskedelmi létesítmények jövőbeni stabil, a napi csúcsigényeket is kielégítő vízellátása. A most tervezett fejlesztés része egy térségi vízgazdálkodási tervezésnek, lehet annak első eleme, beleillik a hazai vízgazdálkodás aktuális szakmai koncepciójába és trendjébe.
Fotók és videó: Miskolczi János
Hozzászólások