A kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei keretét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Debrecenben. Ezzel az intézkedéssel a GINOP teljes, 2700 milliárd forintos keretéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára – mutatott rá Karsai Tamás a KAVOSZ Kelet-magyarországi gazdasági fórumán. Krisán László, a Széchenyi Kártya Program szakmai irányítását és koordinálását végző KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója felmérés alapján ismertette, a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) 44 százaléka stabilnak értékeli a működését, 22 százalékuk pedig fejlesztésre készül, elsősorban európai uniós források felhasználásával.
A gazdaságfejlesztés időszerű kérdéseivel, a Széchenyi Kártya Programban rejlő lehetőségekkel ismerkedhetett meg tehát a KAVOSZ kelet-magyarország Gazdasági Fórumának mintegy 150 résztvevője hétfőn Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Miklóssy Ferenc, a megyei kamara elnöke a kkv-k versenyképességének javítására hívta fel a figyelmet, ennek hiányában ugyanis – mint mondta – "az EU-források elapadása után megtörik a fejlődési trend a szektorban".
A kamarai vezető elismeréssel szólt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által létrehozott KAVOSZ-ról, amely megalakulásától segít a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a hitelnyújtásban.
A fórumon Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kormány 300 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) idei keretét. Ezzel az intézkedéssel a GINOP teljes, 2700 milliárd forintos összegéből 2200 milliárdot tesznek elérhetővé 2016 végéig a vállalkozások számára.
A pályázatok ütemezését az éves fejlesztési keret tartalmazza – tette hozzá a helyettes államtitkár megjegyezve, hogy várhatóan nyár elején újranyitják a kkv-k kapacitásbővítését támogató pályázati lehetőségeket, amelyben összesen 165 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, és eddig mintegy 90 milliárdot használtak fel.
Karsai Tamás miután részletesen ismertette az uniós pályázati lehetőségeket, felhívta a figyelmet, hogy a kkv-k támogatására további 730 milliárd forint pénzügyi eszköz: újrahasznosítható, "visszaforgó jellegű" visszatérítendő támogatási keret is rendelkezésre áll. Utalt arra is, hogy a pályázatok beadási lehetősége leghamarabb a közzétételtől számított 30 nap után nyílik meg, így minden vállalkozásnak kellő ideje van felkészülni.
Az NGM helyettes államtitkára ugyanakkor nehezményezte, hogy szinte minden támogatási kérelem tartalmaz hiányosságokat. Az irányító hatóságnak érdeke, hogy hiánypótlás nélküli pályázatokat fogadjon be, ezért igyekeznek egyszerűsíteni a folyamatot, de – mint kiemelte – a projekt részletes bemutatásától és a költségelemzéstől nem tudnak eltekinteni.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a megye településeinek, köztük a megyeszékhely Debrecennek a fejlesztési terveiről szólt. Egyebek mellett megemlítette, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1200 milliárdos forrásának csaknem negyede Hajdú-Biharba érkezik. Ipari parkokra, területfejlesztésre csaknem 93 milliárd forintot, turizmusfejlesztésre 4,4 milliárdot, a zöld város programra 6,5 milliárdot, kerékpárutakra 4,6 milliárdot, önkormányzati energiahatékonysági fejlesztésekre 5,4 milliárdot, munkaerő-képzésre mintegy 4 milliárdot költenek – részletezte a megyei közgyűlés elnöke.
Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója a fórumon arról beszélt, hogy "fordulat előtt áll a magyar kisvállalkozói szektor", amely a hazai munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatja. A bankvezető fontos célnak nevezte, hogy a jelenlegi 2-ről 12 százalékra növeljék az exportképes vállalkozások arányát.
A bankvezető szerint hosszabb távon is marad az alacsony banki kamat, legfeljebb lassú kamatemelésre lehet majd később számítani. Hozzátette: a termelékenységben a magyar kkv-k nem erősek, de a Széchenyi Kártya Program a legnehezebb időszakokban is működött.
Az MKB-nak a Széchenyi Kártya Programban a piaci részesedése a 11-25 millió forint kategóriában 29 százalék, a 25 millió forint feletti hitelkeretet tekintve pedig 37 százalék – tette hozzá Balog Ádám.
Krisán László, a Széchenyi Kártya Program szakmai irányítását és koordinálását végző KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója felmérés alapján ismertette: a hazai kis- és középvállalkozások 44 százaléka stabilnak értékeli a működését, 22 százalékuk pedig fejlesztésre készül, elsősorban európai uniós források felhasználásával. A Széchenyi Kártya Programban résztvevő kkv-k több mint fele mondta stabilnak a helyzetét, de a vállalkozások 24 százaléka a túlélésért küzd.
A KAVOSZ vezetője szóvá tette, hogy a gazdaságpolitika meg akarja változtatni a bírálati rendszert, s még csak ezután kezdődne két-háromezer külsős bíráló kiválasztása, ami miatt akár őszig is elhúzódhat a már ma benyújtott mintegy 3500 pályázat elbírálása. Sürgette "a bürokrácia visszanyesését" az engedélyezési eljárásokban, drámainak nevezve "a hazai vállalkozásokat vegzáló bürokratikus rendszert", ami szerinte rosszabb, mint az európai uniós bürokrácia.
A KAVOSZ vezérigazgatója megfontolandó ötletnek tartja egy állami tőkeprogram megindítására vonatkozó javaslatukat. Krisán László szerint a gazdaságban, főként a kkv-szektorban jelentős tőkehiány halmozódott fel az utóbbi évtizedekben. A forráshiány felől egyre inkább a tőkehiány felé mozdul el a szektor, ezért komoly feltőkésítésre van szükség – magyarázta hozzátéve, hogy szerinte erre legalább 100-300 milliárd forint körüli keretet kellene biztosítani. Beszélt arról is, hogy az önerő biztosítása, illetve az utófinanszírozás a vállalkozások 77 százalékának fejfájást okoz".
Krisán László felhívta a figyelmet, hogy a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelhez évi 0,7 százalék nettó kamattal, a Széchenyi Támogatást Megelőző Hitelhez pedig mindössze 0,2 éves nettó kamattal juthatnak hozzá a vállalkozók.
A KAVOSZ Kelet-magyarországi Gazdasági Fórumán "EU-s pályázati dömping tanácsadó szemmel" címmel Barabás Tamás,a Projectmine Kft. ügyvezetője, "Az EU-s pályázati dömping és a Széchenyi Kártya Program lehetőségei" címmel Varga Júlia Franciska, a KAVOSZ Zrt. vezető szakértője, "A magyar exportélénkítés lehetőségei" címmel Arday Balázs, az Eximbank észak-alföldi regionális képviselet-vezetője tartott előadást.
A résztvevők ezen túlmenően a vállalati energiahatékonyság javításának irányairól, a fejlesztési adókedvezményekről és a hitelképesség javításának pénzügyi mutatóiról is tájékoztatást kaptak a debreceni gazdasági fórumon.
(HP, MTI)
Hozzászólások