A kormány támogatni fogja a plusz egy év, azaz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését, de pontosan be kell mutatni, hogy az az elvárt célokat hogyan szolgálja – közölte Palkovics László oktatási államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után sajtótájékoztatón Budapesten. Csépe Valéria miniszteri biztos jelezte: szerdától megkezdődik az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciójának szakmai egyeztetése.
Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: a kormány múlt heti ülésén bemutatták a kerekasztal elmúlt egyéves tevékenységét, és tájékoztatót tartottak a nemzetközi mérésekről is.
Az államtitkár jelezte: a kilenc évfolyamos iskola ütemezése a köznevelési kerekasztal feladata lesz. Hozzátette: a plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer nem alakulna át. Kérdésre válaszolva közölte: pontosan be kell mutatni, hogy ez az elvárt célokat miként szolgálja, lesz-e megtérülése.
A 16 éves tankötelezettségi korhatár szakmai kérdés, amit szintén elemezni kell – mondta. A kilenc évfolyamos iskola és az új Nat bevezetésének céldátuma 2019, de ezt is alaposan át kell tekinteni – hangsúlyozta.
A tartalmi szabályozás átalakításának felelőse Csépe Valéria, a tanártovábbképzésé Sipos Imre, mindketten miniszteri biztosok.
Csépe Valéria elmondta: az alapkészségek fejlesztését végezné ez a plusz évfolyam, az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át. Közölte: szerdától megkezdődik az új Nat koncepciójának – amelyet a köznevelési kerekasztal ülésén mutatott be – szakmai egyeztetése.
Radikálisan új szemléletű nemzeti alaptantervet szeretnének – jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve: a gyermek, a tanuló állna az új Nat középpontjában, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez.
A most hatályos alaptantervben sok jó elem van, de a rendszerében, a tartalmi illeszkedésben komoly hiányosságok vannak; a munka világa másfajta képességeket kíván meg napjainkban – mondta Csépe Valéria. Nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket – emelte ki. Egyelőre a koncepció egyeztetése kezdődik meg, a részleteknél még nem tartanak – mondta arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e tantárgyak eltörlése.
Az ismeretközpontúság nem azt jelenti, hogy a tananyagot feltétlenül csökkenteni kellene, hanem át kell strukturálni, az ismeret és a készség arányait pontosan meg kell határozni a műveltségterület és életkor alapján egyaránt – fejtette ki.
Versenyképes iskolát szeretnének, amely olyan tanulókat bocsát ki, akik alkalmazkodni tudnak, és olyan nemzeti alaptantervet szeretnének, amely követi azt, hogy az iskola, az oktatási rendszer egy dinamikusan változó organizmus – ismertette Csépe Valéria.
A miniszteri biztos jelezte: konszenzuspárti, a szakmának kell egyezségre jutnia az új nemzeti alaptantervről, a magyar köznevelési rendszer alapdokumentumáról.
Sipos Imre hozzátette: szükség van a pedagógusképzés, -továbbképzés felülvizsgálatára, ami szemléletbeli és jogszabályi változásokat egyaránt jelent majd. Az osztatlan képzésnél a felső tagozatban oktató és a középiskolai tanárok képzéseit egységesebbé teszik, pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani területekre kiemelt hangsúlyt fektetnének. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni – erősítette meg.
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár közölte: a Nemzeti alaptanterv kidolgozása, a tanárképzés és -továbbképzés átalakítása mellett a digitális fejlesztésekre és a hozzá kapcsolódó komplex intézkedéscsomag végrehajtására is szeretnének hangsúlyt fektetni. Uniós forrásból tervezik a mérési rendszerek fejlesztését is – mondta.
(MTI)
Hozzászólások