Jönnek a főispánok, kevesebb vagyontárgyat kell feltüntetni a képviselők vagyonnyilatkozatában

Budapest, 2022. július 19. Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes (b), valamint a képviselõk szavaznak az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. Az Országgyûlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. MTI/Koszticsák Szilárd

Hetvenkilenc jogszabályt módosítottak.

Nagyot ment ma a Tisztelt Ház, a nyári szünet előtti utolsó, rendkívüli ülésen. Az MTI összefoglalója szerint összesen

79 jogszabályt módosítottak, elfogadták a 2023-as büdzsé megalapozását tartalmazó törvénycsomagot, és egy javaslatot is megfogalmaztak arról, hogy fel kellene oszlatni az Európai Parlamentet.

Az egyik legfontosabb döntés, hogy immár hivatalosan is

Hajdú-Bihar vármegyéből írjuk a cikkeket, a kormánybiztosokat pedig mostantól főispánoknak fogják nevezni.

Ide kapcsolódik. Olvasta már?

A jövő évi büdzsé tervezete az MTI közlése szerint, növekedési pályán tartja majd a gazdaságot és megvédi a magyar családokat. Ezért törvényi szinten is

megalapozza a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét.

A rezsivédelmi alapba a frakcióktól elvont pénz vándorol majd, ami több milliárdos tétel lesz a jövőben. Természetesen az adózást érintő módosításokat is elfogadta az Országgyűlés.

több ponton változnak az adózási szabályok is – például a cégautóadók esetében -, egyszerűsödnek a 25 év alattiak adómentességét érintő szabályok.  Ugyancsak változik a társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettsége az adóelkerülés lehetőségének csökkentéséért. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére. Szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. Egyértelművé válnak a vagyonelkobzás szabályai, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt pedig a jövőben elnök vezeti, és munkáját elnökhelyettesek segítik. Emellett változnak a civil szervezetek pályázati szabályai is.

Arról is döntöttek, hogy a következő évtől, ha egy település bármilyen okból nem képes fenntartani a helyi közösségi közlekedést, az önkormányzat kezdeményezésére a közlekedésért felelős miniszter legfeljebb két évre úgynevezett végső menedékes szolgáltatót jelöl ki.
Az EP képviselőkhöz hasonlóan, mostantól a magyar képviselőknek sem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban az

Exit mobile version