A Debreceni Sportcentrum-Sportiskola öt versenyzője is ott lesz az olimpián. A 3000 méteres akadályfutásban sokszoros magyar bajnok középtávfutó, Kácser Zita augusztus 1-én áll rajthoz Tokióban, vele beszélgetett Ó Nagy Ferenc a debrecenisportcentrum.hu portálon.
Vágod már a centit?
Kácser Zita: Igen, tele van a fejem, hogy mit kell még csinálnom az utazásig (pakolás, gyógyszertár, PCR tesztek, stb.) izgalmas kihívás a bepakolás.
Nemrég láttalak a tűző napon, több mint 35 fokban edzeni. Már a látványtól is napszúrást kaptam, hogy bírod?
KZ: Szeretem a meleget és a napsütést. Vagyis inkább az a jellemző igazán rám, hogy rettentően utálok fázni, így a meleget jobban kedvelem és szerintem jobban is bírom az átlagembereknél. Szolár-lénynek szoktam magam hívni, de tény, hogy 35 fokos tűző napon erős fizikai munkát végezni nekem is megterhelő. Próbálok vagy a reggeli órákban edzeni, vagy este, amikor ugyan még meleg van, de nem tűz annyira a nap. Előző életemben tuti gyík voltam, aki szeret sütkérezni, vagy napraforgó…
Lassan két éve, hogy biztossá vált a tokiói szereplésed, van különbség az akkori és a mostani Kácser Zita között?
KZ: Ahogy közeledik az olimpia talán egyre motiváltabbnak érzem magam. Ez nem azt jelenti, hogy eddig nem voltam az, hanem a 2019-es nehézségek és a 2020-as COVID korlátozások és az olimpia elhalasztása után, tényleg „itt van a nyakunkon” a megmérettetés, ez most már fix. Még vannak ugyan rizikótényezők, de biztosan megrendezik.
A vírushelyzettől eltekintve mennyire volt zökkenőmentes a felkészülésed?
KZ: A felkészülésem, úgy érzem, teljesen zökkenőmentes volt, köszönhetően K. Szabó Gábor edzőmnek és a Debreceni Sportcentrumnak. Idén többször is el tudtam utazni edzőtáborba, ami mind a környezetváltozás, mind pedig a jobb edzésmunka elvégzését segítette azáltal, hogy jó körülmények között és csak a sportra fókuszálva tudtam edzeni. A COVID még érezteti hatását a versenyszervezésekben, nekem a versenyek hiánya még mindig érzékeny pont. Ezt a problémát versenyszerű felmérőkkel oldottuk meg, amelyben hatalmas segítséget nyújtottak az edzéstársaim. Egy szuper kis csapattal tudok együtt dolgozni, ami hatalmas segítség. Hihetetlenül hálás vagyok nekik, hogy az érettségi és az egyetemi vizsgaidőszakok ellenére lejönnek edzésre és együtt tudunk készülni, segítenek nekem! Köszönöm srácok!
A sokat ismételt kérdés. Mit vársz magadtól, mivel lennél elégedett?
KZ: Ahogy fentebb is tettem erre utalást, még vannak azért nyitott kérdések, bizonytalanságok. Szeretnék egészségesen, motiváltan rajthoz állni és teljes erőbedobással küzdeni az eddigi karrierem csúcspontját jelentő versenyen. Ami egy ilyen rendhagyó rendezésű, szigorú szabályokkal teli, hőségben rendezett versenyen elég nagy feladat lesz. Készen állok a kihívásokra!
Magyar idő szerint augusztus 1-én, hajnali három körül láthatunk majd, mennyi időd lesz átállni?
KZ: Hétfőn utazom ki, vagyis két héttel a futásom előtt. Még nem versenyeztem ekkora időeltolódásban, így nincs saját tapasztalatom. Azt mondják, hogy amennyi óra az eltolódás, kb. annyi nap kell, hogy átálljon a szervezet is. Remélem ez a gyakorlatban is működik, nem csak a tankönyvekben, és elegendő lesz a két hét az akklimatizációra.
Kivel készítenél legszívesebben egy közös fotót Tokióban? Csak egy nevet mondhatsz!
KZ: Rafael Nadal
Az egykori világklasszis sprinterrel, Usain Bolttal is beérnéd?
KZ: Persze! Ő egy hihetetlen ember, nem vagyok sprinter, és ez a világ teljesen idegen nekem, de őt szerintem nincs az az atléta, (függetlenül, hogy milyen szakágat űz) aki ne ismerné és ne ismerné el.
Ki a legnagyobb szurkolód, kapod a biztató üzeneteket?
KZ: A párom és a családom, de a barátaim is szorítanak értem és támogatnak. Pont a hétvégén mondta az egyik ismerősöm, hogy a kollégái is szurkolnak nekem és büszkék rám. Ez az „üzenet” hihetetlenül jól esett és nagyon sok erőt ad, hogy olyanoktól is kapok biztatást, akiket személyesen nem is ismerek.
(DSC-SI/ÓNF)
Hozzászólások