A Természettudományi és Technológiai Karon folyó biológiai, botanikai, genomikai és mikrobiológiai kutatásokkal ismerkedtek meg a kazak delegáció tagjai.
Hidrobiológia módszerek, filogeográfia, sejthalál, mikrobiológiai eljárások, magbank, etnobotanikai kutatások – a Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézetének, valamint Biotechnológiai Intézetének szinte teljes képzési és kutatási portfólióját megismerhették azok a kazak kutatók, akik mintegy három hétre érkeztek a TTK-ra az almati Al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem Biológiai és Biotechnológiai Karáról.
A négy mesterképzésben résztvevő hallgató, és Abidkulova Karime egyetemi adjunktus az elméleti órák mellett számos, rövidebb terepgyakorlaton is részt vett: megismerkedtek a Hortobágy állat- és növényvilágával, a Tokaji-hegy és a Visegrádi-hegység természetvédelmi területeivel és azok specialitásaival is.
Az oktatási és kutatási témák mellett feltárták a további együttműködési lehetőségeket.
A látogatás tapasztalatait a hirek.unideb.hu-nak nyilatkozva Abidkulova Karime, az Al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem Biodiverzitási és Biológiai Források Tanszékének adjunktusa értékelte.
Mint mondta, ez volt az első alkalom, hogy ellátogattunk a Debreceni Egyetemre, és nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. Megismerhettük az itt folyó kutatásokat és képzési sajátosságokat, és egyeztettünk a további együttműködési lehetőségekről. Bízunk benne, hogy a magyar állam Stipendium Hungaricum ösztöndíjának köszönhetően a jövőben még több kazak hallgató tanulhat a Debreceni Egyetemen.
A két intézet együttműködése több éves múltra tekint vissza, hiszen Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének posztdoktora már több expedíción is részt vett Almati térségében, és számos kapcsolódó kazak kutatásban közreműködött. A posztdoktor Lendület-kutatócsoportjával a sztyeppei élőlények eredetét is vizsgálja.
A sztyeppei élővilág növény- és állatfajainak gyakran a kazahsztáni hegyekben találhatjuk meg a testvérfajait, azaz onnan kolonizálták a földtörténeti közelmúltban létrejött eurázsiai füves élőhelyeket, így ezeknek a kutatásoknak nagy jelentőségük van filogeográfiai szempontból – fejtette ki Sramkó Gábor, az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport vezetője.
A Természettudományi és Technológiai Kar mintegy 3000 hallgatójának negyede külföldi, és a kari vezetés bízik benne, hogy tovább növelhető ez az arány az egyre kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatok révén. – írja a hirek.unideb.hu.
Kun Ferenc, a kar dékánja elmondta: a természettudományos és a mérnöki képzéseink is közkedveltek a külföldi hallgatók körében: különösen a biológia, fizika, vegyészmérnök és villamosmérnök képzésünk népszerű, több kazak hallgató tanul ezeken a szakok. Az ilyen jellegű tudományos együttműködéseknek és látogatásoknak nagy szerepe van a további nemzetközi kapcsolatok kiépítésében.
A Debreceni Egyetemen jelenleg 146 kazak hallgató tanul, közülük harminckilencen vesznek részt a Természettudományi és Technológiai Kar képzésein.
Debreceni Egyetem Sajtóiroda – TPL
Hozzászólások