Szerelmem a szubjektív, lelkemből jövő meginghatatlan érzés megjelenítése, ha valamely élmény, műalkotás, és persze, tettrekész emberek megindítanak, kimozdítanak a bennem egyébként sem túl gyakran törökülésben ülő döccenetlen mozdulatlanságból. Írunk így, ki úgy. Különben is, csak az a fontos, mit rezdít meg, rángat bennsőmben az, „ha nekem játszol”.
Az ördögi hangzatra rímelő Diabolus In Musica akusztikus muzsikája egyre inkább szőrös fülekre talál, Vörös András énekes, Bokodi Bálint hegedűs-dalnok, és a két masszív zenei tudor, a tar fejedelmek, Nagy-Miklós Péter és Korpos Lajos gitárosok pár éve már teremtik az értéket, Inferno bugyrain belül és kívül.
Andris jelenlegi anyazenekara, az Ørdøg, tulajdonképpeni akusztikus örömünnepéből kifejlődött, roppant egyedi „Gyabólusz” mélyében izzó fülbemászó, s egyben elgondolkodtató – Lucifer, te vagy az? – muzsikájával immáron színpadi deszkákra lépett, Az élet alássan című dal azonos nevét viselő produkcióval a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház pódiumán.
A csütörtöki premier, a zenekar által gyomorgörcsszerűnek, máskor édesnek nevezett izgalmát, illetve a társulat finom, mindenkori első előadást megelőző pezsdülését tompították, s egyben egekig emelték – nem csöppnyi teljesítmény mindez a pokolból – a nemrég megnyílt kamarateremben megélt pompás színészi alakítások: Hege Veronika egyetlen női szereplőként lábaink elé hevertetett alakítása; sejtelmes, meztelen tánca az áttetsző vászon mögött, Móczár Bence átlényegülése a választ kereső ifjú szerepében, no és persze Erdélyi Gábor palóc tájszólással előadott Cserna-Szabó András Sömmi-jét semmihez sem hasonlítható szövegmondása, vagy nyomasztó József Attila-interpretálása.
A dramaturg Sándor Zoltán, és a rendező Susán Ferenc által libabőrössé varázsolt darabot novemberben egy nap alatt háromszor is láthatják a Nógrádba ellátogatók, ám a tervek szerint jövőre az ország több pontján is megtekinthető lesz. Nem kizárt, hogy – némileg kikacsintás itt – a HajduPress hathatós közreműködésének jóvoltából, többek között Debrecenben is láthatod, kedves olvasó, kérlek alássan.
Tamás Nándor
Hozzászólások