Ma, azaz február 20-án tarjuk a társadalmi igazságosság napját. 2009 óta ezen a napon átgondolhatjuk, van-e valódi egyenlőség a világban, a hazánkban vagy akár a közvetlen környezetünkben. Tehetjük mindezt úgy, hogy pontosan tisztában vagyunk a társadalmi igazság fogalmával, de úgy is, hogy csak valami homályos, filozófiai fogalomként tekintünk rá.
Évszázadok óta van szakadék a társadalmakban, mindig voltak szegények és gazdagok. Indiában kasztokba rendeződtek a különböző társadalmi rétegek, amikből gyakorlatilag csak a tehetséggel megáldott fiatalok tudtak kitörni.
Gondolhatunk a nemek közötti egyenlőtlenségekre is, hiszen a női és a férfi szerepek olyan mélyen vannak beágyazva a tudatunkba, hogy generációk kellenek, mire változhat a felfogás, de akarat nélkül még több is! A szüfrazsett mozgalom már egy évszázada elindította küzdelmét az egyenlőtlenségek felszámolására, de a mai napig téma a nők és a férfiak közötti kettős mérce, a foglalkoztatásban és a bérezésben fennálló különbségek.
A vallási és etnikai különbözőségek is remek alapot kínálnak a társadalmi igazságtalanságra. Nem kell messzire utaznunk a múltban, hogy megláthassuk, a vallás miatti üldöztetés milyen mértékű pusztítást okozhat. De az etnikumok közötti elfogadás sem minden esetben kap elegendő támogatást, sokszor kellő ismeret nélkül ítélkezünk, törünk pálcát más nemzetiségű, más etnikumú, eltérő bőrszínű embertársaink felett.
A 21. század nagy kihívásai egyrészt a technológiai fejlődés miatt kialakult különbségek csökkentése, a digitális egyenlőtlenség felismerése és orvosolása. Másrészt az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása, ami a covid-19 vírus lassan két éve tartó tombolása miatt hatványozottan került felszínre.
Hozzászólások