Európa legfejlettebb országai úgy produkáltak számottevő gazdasági növekedést 2010 és 2019 között, hogy jelentősen csökkentették a hagyományos energiahordozók felhasználását és növelték a megújulók arányát – állapította meg egy, a Debreceni Egyetem Műszaki Karán készített tanulmány, amit a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismert el.
A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború nyomán Európában energiaválság bontakozott ki. Az Oroszországból Európába irányuló gáz- és olajszállítások a töredékükre estek vissza, ezen energiahordozók ára jelentősen emelkedett. Ez inspirálta 2023-ban Török Lászlót, a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) docensét arra, hogy áttekintse, miként alakult az európai energiapiac 2010 és 2019 között.
„A szóban forgó években az öreg kontinensen rég nem tapasztalt dinamikus gazdasági konjunktúra volt tapasztalható. Miközben a korábbi ilyen időszakokat az jellemezte, hogy minél több terméket, szolgáltatást állítottak elő, annál jobban nőtt az energiafelhasználás, a kutatás során arra jutottam, hogy ez akkor nagyon nem így zajlott. Miközben az egész EU-ban a GDP-gyarapodás elérte a 27 százalékot, addig az energiafelhasználás csaknem 7 százalékkal csökkent. Vagyis az Európai Unió gazdasága egyre hatékonyabban használta fel az energiahordozókat” – magyarázta a szakember.
A kutatás további részében Török László összehasonlította az Európai Unió egységnyi GDP előállításához szükséges energiafelhasználását az USA hasonló adatával. Kiderült, hogy az EU hatékonyabban hasznosította az energiát, mint az Egyesült Államok. A vizsgált időszakban ebben a tekintetben az Európai Unió 6-7 százalékkal volt hatékonyabb, mint Amerika.
Hangsúlyozta: az unió egyes tagállamait elemző részből az is világossá vált, hogy a megújuló energiák felhasználásában a legerősebb gazdaságú országok jártak élen, például Németország, Hollandia és Franciaország.
A kutató az EU 27 tagállamát négy klaszterbe rendezte aszerint, hogy miként nőtt a gazdasági kibocsátás és az energiafelhasználás. Az első klaszterbe a leghatékonyabbak kerültek. Magyarországot hét másik tagálammal együtt abba a harmadik kalapba sorolta, ahol nőtt ugyan a gazdaság, de az energiafelhasználás érdemben nem csökkent.
Török László az Európai Unió statisztikusai által kimunkált, úgynevezett PPS árral kalkulált. Ez úgy mutatja ki az egyes országok GDP-termelését, hogy az államok nemzeti valutái közötti árfolyam-különbözeteket kiszűri és ugyanígy jár el az egyes tagországok inflációjával is.
„A cikk a beküldést követően többkörös bírálaton esett át egy igen magas impakt számmal rendelkező angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratnál, a Heliyonnál. Amióta megjelent, más cikkekben az erre történő nemzetközi hivatkozások száma 16, ami nagyon jónak tekinthető”- foglalta össze a fejleményeket a szakember. Az eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Török László azóta elkészült legújabb kutatásában azzal foglalkozik, milyen összefüggés mutatható ki az EU nyersanyag-felhasználása és gazdasági növekedése között.
(Sajtóközpon: Orosz Csaba)
Hozzászólások