A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 70-ik évfordulója alkalmából szervezett vándorkiállítás a Debreceni Egyetemen is látható.
Málenkij robot – A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálása című kiállítás brüsszeli, budapesti és nyíregyházi állomások után a Debreceni Egyetemre érkezett és április 9-ig látogatható a Főépület harmadik emeleti kerengőjében.
A többnyelvű kiállítást Molnár D. Erzsébet, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének tudományos munkatársa állította össze doktori disszertációjának anyagából.
Papp Klára, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja megnyitójában hangsúlyozta: a debreceni intézménynek évek óta kiváló a kapcsolata a beregszászi főiskolával, több korábbi hallgatója is a Debreceni Egyetemen végezte vagy végzi jelenleg is doktori tanulmányait. Jávor András rektorhelyettes beszédében kimelte, hogy a málenkij robot a legrosszabb értelemben vett etnikai tisztogatás, népirtás volt, melynek soha nem történt meg az erkölcsi és anyagi jóvátétele. A rektorhelyettes bejelentette: a Debreceni Egyetem támogatja Molnár D. Erzsébet doktori munkájának kiadását.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője rámutatott, hogy 2015-ben – a Kommunizmus Áldozatainak Emlékévében – fokozott figyelmet érdemel a kárpátaljai emberek 1944-es elhurcolásának története, a kárpátaljai magyarok egyik legsötétebb történelmi pillanatára való emlékezés.
– A málenkij robotról sem tényfeltáró dokumentumfilm, sem nagyjátékfilm nem készült, kötelesek vagyunk az 1944 novemberében elhurcolt emberek utódaiként tájékoztatni Európát arról a kegyetlenségről, amikor a szovjet hadsereg jóvátételi munkára hurcolta a kárpátaljaiakat Szolyvára, majd a Szovjetunió munkatáboraiba – erre Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskola elnöke hívta fel a figyelmet.
A kárpátaljai összegyűjtött férfilakosság első gyalogos menetoszlopát 1944. november 18-án indították útnak a szolyvai gyűjtő- és elosztótábor felé, majd emberi méltóságukban megalázva hajtották tovább őket az Uzsoki-hágón keresztül Sztarij vagy Novij Szamborba, ahol megkezdődött a továbbszállításuk a Szovjetunió különböző lágereibe, ahonnan nagy részük soha nem tért haza. 1945 nyarán 27 ezer kárpátaljai lakos raboskodott hadifogoly- és munkatáborokban.
A kiállítást összeállító Molnár D. Erzsébet a kiállítás bemutatásakor elmondta, hogy Sztálinnak már 1943-ban körvonalazódott a terve, hogy a háborúban a németeknek nyújtott támogatás miatt az egész nemzetnek viselnie kell a következményeket.
Az április 9-ig látogatható tárlat bemutatja Kárpátalja történelmét, szovjet megszállását, a deportálást, a munkatábori életkörülményeket és az eseményekre való emlékezés tereit is.
(unideb.hu)
Hozzászólások