A boltokban a vásárló szinte tanácstalan: melyiket is válassza, hiszen a kínálat, ha nem is határtalan, de valóban bőséges. Teljes kiőrlésű-, graham-, tönköly-, zab- és durumliszt. Ha ez még nem lenne elég, akár kölesből, hajdinából és még a csicseriborsóból is készítető liszt. És akkor még ott van a hagyományos búzafehér, amire még az is rá van írva, hogy „finom”. És a háziasszonyok gondja azután sem csökken, ha a bevásárlásból hazatérnek: melyik ételhez melyik való? Mit használjunk süteményhez, melyiket a kenyérsütéshez, melyiket a pizzához, és melyik az, amelyikből elkészítve nem folyik szét a főzővízben a nokedli? A legfontosabbról pedig még nem is beszéltünk: melyik az egészséges, és melyik az, amelyik – tartósan fogyasztva – akár ártalmas is lehet?
– A lisztek mindennapi táplálkozásunk részét képezik. A különböző lisztek egyes beltartalmi paraméterei, tulajdonságai meghatározzák felhasználhatóságukat, továbbá egyre szélesedő fogyasztói igények kielégítését teszik lehetővé. De hogy melyik liszt a jó, és miért? Melyiket fogyasszuk inkább? Mit takar a jó liszt kifejezés? Ezekre keresünk válaszokat – mondta az unideb.hu portálnak Diósi Gerda, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet PhD-hallgatója.
A Science Café-t a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatósága már öt éve szervezi azzal a céllal, hogy szokatlan környezetben, rendhagyó témákat bemutatva népszerűsítse az egyetemen folyó kutatásokat, és ismertesse azok legfrissebb eredményeit.
Időpont: 2017. május 31. szerda 17 óra
Helyszín: Fórum Bevásárlóközpont Libri Könyvesbolt (Debrecen, Csapó u. 30.)
Sajtóiroda – BZs
Hozzászólások