Nagyszabású beruházás veszi kezdetét Debrecenben: kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ épül, amelyekben otthonra talál a több mint 11 millió darab természeti objektum.
Január 30-án sajtótájékoztató keretében hirdették ki a Gyűjteményi Központ épületére kiírt tervpályázat nyertesét. A legfőbb célkitűzés az volt, hogy a majdani komplexum biztosítsa a gyűjtemények kontrollált tárolását, a kutatás zavartalan működését, valamint a tudásanyag létrehozását és megőrzését. A Gyűjteményi Központ tervpályázatának nyertese a Sordo Madaleno Ltd. // Építész Stúdió Kft. // Buro Happold Ltd. konzorciuma lett, amelynek terve egyetlen, tömör, határozott téglalap alakú tömegként jelenik meg, racionális belső térszervezéssel és rétegezett, masszív homlokzattal, amely reflektál a régió geológiai adottságaira. A Gyűjteményi Központ Közép-Európában egyedülálló zöldmezős beruházás keretében, a debreceni Science Park területén épül fel.
„A Gyűjteményi Központ Debrecen számára jóval több, mint egy háttérintézmény. Ez az a tudásbázis, amely a várost a magyar természettudomány egyik legfontosabb központjává emeli. A Debreceni Egyetem közelsége révén a kutatás, az oktatás és a múzeumi gyakorlat példátlan módon kapcsolódik össze folyamatos, mindennapi együttműködésben. Itt nemcsak őrizzük a nemzeti természeti örökséget, hanem aktívan segítjük is a jövő kutatóit, pedagógusait és szakembereit. Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén. A beruházás Magyarország Kormányának támogatásával jön létre”– mondta Barcsa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, a bíráló bizottság tagja.
A 43.000 m²-es gyűjteményi- és kutatási központban a raktárak, laborok és digitalizáló műhelyek optimális térszervezése biztosítja a gyűjtemények hosszú távú megőrzését, a kutatások zavartalan működését és a nemzetközi tudományos együttműködések hatékony lebonyolítását. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra, a biztonságra és a gyűjteményekhez kapcsolódó innovatív logisztikai megoldásokra, így a központ minden szempontból a Magyar Természettudományi Múzeum tudományos hátterét szolgálja.
Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója így fogalmazott: „A nemzet több mint 100 éve vár arra, hogy saját, önálló Természettudományi Múzeuma legyen, ahol elhelyezheti és a mai kor igényeinek megfelelően bemutathatja az egykor Gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetics Júlianna által 1803-ban adományozott kőzetgyűjteményre alapozott, mára 11 milliós tételszámú természettudományi gyűjteményt. Az új kiállítóépület és a kapcsolódó gyűjteményi központ az intézmény és a gyűjtemény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő- és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egységet alkot” – emelte ki.
A Magyar Kormány célkitűzése, hogy az országban egyedülálló gyűjteményi-, módszertani-, digitalizációs- és oktatási központ jöjjön létre, amely egyfajta mintaprojektként szolgál, ami Debrecenben az intézmény két helyszínének kölcsönhatásával valósul meg.
„A kiállító épület és a gyűjteményi központ elhelyezkedése a városon belül kettéválik: a látogatók számára a múzeum épülete a városközpontban, a Nagyerdőben, a régi Loki pálya területén helyezkedik el, így nemcsak könnyen megközelíthető, hanem páratlan természeti környezet veszi körül, míg a gyűjteményi központnak az egyetem ipari parkja ad majd otthont. A kiállító épület és a gyűjteményi központ szétválasztása nem újdonság, sokkal inkább nemzetközi trend, gondoljunk csak például az angol természettudományi múzeumra, amelynek kiállító épülete London belvárosában helyezkedik el, és jelenleg a múzeum történetének legnagyobb költözését készíti elő, az új raktározási és digitalizációs központja Wokingham-be, a Thames Valley Science Park-ba költözik. De hozhatunk hazai példát is, hiszen a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum restaurálási és raktározási központja sem a Városligetben található, hanem a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központban” – hangsúlyozta Kun Ferenc, a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni épületegyüttesének megvalósításáért felelős Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője.
A külön épületekben történő működés Debrecenben is a legjobb megoldás, hiszen ezáltal az épületek megjelenése jobban igazítható a városképvédelmi elvárásokhoz, valamint a funkciókhoz. A gyűjteményi munkálatok különálló helyszínen történő elvégzése azt is jelenti, hogy a gyűjtemény áthelyezése nem függ a kiállítóépület megnyitójától, így az előkészítő tevékenységek hatékonyabban tervezhetők. Mindkét épület a város területén belül, egymástól néhány kilométer távolságra kerül kialakításra, így a kutatók közlekedése a két helyszín között hatékonyan megvalósítható.
Bernert Zsolt főigazgató elmondta, hogy a Debreceni Egyetemmel való korábbi együttműködések ezzel a beruházással új teret nyernek. Az egyetem új természettudományi muzeológus képzésén részt vevő hallgatók kutatásokat végezhetnek a múzeumban. A képzési idő, optimális esetben addig fog tartani, míg néhány év alatt felépül az új központ.
A Magyar Természettudományi Múzeum Debreceni Kiállítóépülete
2025-ben zárult le az a nemzetközi építészeti tervpályázat, amelynek nyertese a világhírű dán Bjarke Ingels Group (BIG) és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió által megálmodott, ikonikus épület lett, amely egyszerre múzeum, tudományos központ, ökológiai szimbólum és közösségi tér, új dimenzióban bemutatva a természet és az ember kapcsolatát. Az új múzeumi épület tervezésében és kivitelezésében a 21. század legmodernebb technológiáit ötvözi, ikonikus tájelemként új fejezetet nyitva a hazai múzeumépítészet történetében. A területi adottságokat kihasználva, olyan meghatározó és messziről felismerhető létesítmény valósul meg, amely Debrecen és a régió szimbólumává válhat.
A Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. Az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer m²-es komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, míg a zöldtető őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.
Az új intézmény célja, hogy az országhatáron átnyúlva a Partium, Kárpátalja és a kelet-szlovákiai régiók lakosságát is megszólítsa. Mindez különösen nagy jelentőséggel bír Debrecen számára, hiszen a város tudományos és kulturális súlyát a Debreceni Egyetem világszínvonalú háttere alapozza meg.
Fotók: BePresent
Hozzászólások