„Akikre nem volt méltó e világ” címmel még a múlt év végén, a Reformáció 500. évfordulóját ünneplő programsorozat részeként a Csokonai Színház, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata drámapályázatot hirdetett. A pályázat célja az volt, hogy egy, a Reformáció korában történt eseményt, vagy a Reformációhoz köthető történést kortárs drámák dolgozzák fel, melyek közül a legjobbat a jubileumi év során a Csokonai Színház színpadra állít.
A drámapályázatra, melynek április 28-a volt a határideje, negyvenöt érvényes pályamunka érkezett. Közülük tizenhárom került bele az úgynevezett „rövid listába”, amelyből a szakmai zsűri – Árkosi Árpád rendező, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, Dr. Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője és Visky András író, drámaíró, dramaturg – június 16-án választotta ki a legjobbakat. A döntésről június 19-én a Csokonai Színházban sajtótájékoztatót tartottak.
Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere az eseményen hangsúlyozta: a pályázat kiírásakor a céljuk az volt, hogy annak „eredménye” hosszú távon szolgálja azt az ügyet, amiért létrejött. A Reformáció 500. évét ünnepelve, erről a történelmi eseményről egy dráma megírása, majd színpadra adaptálása így kézenfekvőnek tűnt, hiszen mindig is a színház volt az a művészeti ág, amely a leggyorsabban reagált a társadalmi változásokra. A négymillió forintos összdíjazású pályázat első helyezettje kétmillió forintban, a második helyezettje 1,2 millió forintban, míg a harmadik díjazott nyolcszázezer forintban részesül.
Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke felszólalásában utalt arra, hogy a Református Egyházkerület eddig minden egyes jubileuma alkalmából kapott valamilyen kulturális élményt a színháztól, s a drámapályázat kapcsán most sem lesz ez másképp. Ugyanakkor a pályázat kiírásakor fontosnak vélték, hogy a megírandó alkotás nem csak a 16. században játszódhat, hanem akár a napjainkban is, utalva ezzel arra, hogy a Reformáció az emberi lélekben egy folyamat, s nem csupán egy meghatározott évhez köthető. A drámapályázat győztes alkotásából készült színpadi előadást 2017. október 28-án tűzi majd műsorára a színház, még az október 31-ei országos jubileumi rendezvénysorozat előtt.
Dr. Szirák Péter, a pályázatot elbíráló zsűri egyik tagja egy idézettel kezdte a felszólalását, mely szerint „nincs közelebbi az emberi szívhez, mint a színházi költés”, vagyis a színházi előadás az a műfaj, amely a leghamarabb szólítja meg a közönséget. S mivel a Reformáció hatásáról leginkább a dráma nyelvén lehet szólni, egyértelmű volt, hogy az elkészült pályamunka azonnal adaptálva is legyen. Dr. Szirák Péter a beérkezett pályaművekről összességében azt mondta el, hogy ezek nem tankönyvszerűek, hanem megmutatják, hogy a Reformáció miként változtatja meg a debreceni emberek beállítottságát, gondolkodásmódját: azaz a művek a történelmi esemény mögött rejlő emberi titkokra is rávilágítanak. Az irodalomtörténész üdvözölte, hogy a drámák közül sok igazi, erős női alakokat is felvonultat, illetve olyan személyek élettörténetét dolgozza fel, akik eddig nem voltak szereplői a magyar drámaírásnak.
Ráckevei Anna Dr. Szirák Péter szakmai értékelése után kihirdette az első három helyezettet. A második és harmadik díjat elnyert alkotást a jövő évi DESZKÁ-n felolvasószínházi formában hallhatja majd a közönség, az első öt helyezett művét pedig könyvalakban is meg fogják jelentetni. Mivel a drámák jeligésen érkeztek a pályázatra, a zsűri tagjai nem tudták, hogy kinek a művét olvassák. Így az első három helyezett művéről is már csak akkor tudták meg, hogy ki a szerzője, amikor eldöntötték: ezek lesznek a nyertesek. Harmadik helyen Láng Zsolt Harminc tallér című alkotása végzett, a második helyezett Szombath András lett Herbárium című pályaművével, az első helyezést pedig egy szerzőpáros nyerte el: Győri L. János, és unokahúga, Győri Katalin, akik Menekülők címmel írtak drámát.
A díjátadást követően a szerzőpáros is felszólalt. Győri Katalin elmondta, hogy a darab „női vonala” az ő tollából származik, míg a kutatást, a történelmi tények feldolgozását és a férfi karakterek kidolgozását nagybátyja végezte el. Győri L. János, aki egyébként a Református Kollégium tanára, elmondta, hogy nem akarta, hogy a történelmi tények rátelepedjenek a drámájukra, ezért hús-vér figurák megformálása volt a céljuk. A dráma témájául az 1660-as eseményeket választották, amikor a váradi diákok a török elől menekülve a debreceni kollégiumtól kértek befogadtatást. A Menekülők főhőse az a Lippai Sámuel professzor, aki lelkészként kezdte az életét, de mivel elvált, lelkészként nem dolgozhatott tovább, s így lett a kollégium tanára. S aki 1660-ban sejtelmes körülmények között eltűnt. Életútját az 1660-as történelmi események tükrében mutatja be az alkotásuk.
Az életrajzot és a történelmi eseményeket párhuzamosan láttató drámából Visky Andrej fogja megrendezni a bemutatandó drámát. A fiatal rendező túl van a mű első olvasatán, s rendkívül örül, hogy egy ilyen feszültségekkel és hús-vér karakterekkel teli művet vihet színre, s végre nem holt, hanem élő szerzőkkel dolgozhat. A drámának a radikális kérdésfelvetései mellett „nagy szíve van” – hangsúlyozta a rendező.
A pályázat „eredményét”, a drámát tehát nemsokára könyvformában is kezünkbe vehetjük, a színpadi adaptációt pedig legelőször október 28-án este tekinthetjük meg a Csokonai Színházban.
Gyürky Katalin
Fotók: Balló Béla
Hozzászólások