Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy csatlakozott az Európai Unió nyilatkozatához, és úgyszintén nem ismeri el, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás megfelelt volna az európai normáknak – írta a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa az unió nevében augusztus 11-én nyilatkozatot adott ki, amelyhez kérte más országok csatlakozását is. Az Európai Unió ebben a dokumentumban felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy "haladéktalanul és feltétel nélkül engedjék szabadon az összes fogvatartottat". Emlékeztette Minszket arra, hogy a választási folyamat nem felelt meg az EBESZ tagállamoktól elvárt nemzetközi normáknak. Az erőszakért, az indokolatlan letartóztatásokért és a választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel szemben pedig szankciókat helyezett kilátásba. A nyilatkozatban foglaltak szerint az Európai Unió továbbra is támogatja a "demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszországot" – idézett a hírportál az ukrán külügyminisztérium által ismertetett uniós nyilatkozatból.
A külügyi tárca a hírportál érdeklődésére közölte, hogy Kijev csatlakozott ehhez az uniós nyilatkozathoz.
A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy augusztus 17-én Dmitro Kuleba külügyminiszter – az ország történelmében először – hazarendelte konzultációra Ukrajna minszki nagykövetét azt követően, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Kijevet alaptalanul megvádolta országa belügyeibe való beavatkozással, valamint az ukrán hivatalos megkeresés ellenére nem Ukrajnának adta ki, hanem Oroszországnak azokat a Minszk közelében őrizetbe vett orosz zsoldosokat, akiket Kijev a Donyec-medencei harcokban szakadár oldalon való részvétellel gyanúsít.
Minszk közelében egy szanatóriumban vettek őrizetbe a fehérorosz hatóságok 33 orosz férfit néhány nappal az augusztus 9-én megtartott elnökválasztás előtt. A férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút. A minszki hatóságok akkor azt gyanították, hogy a választások előtt a helyzet destabilizálására érkeztek az országba. Kijev közölte, hogy közülük 28-ról tudják úgy, hogy a Wagner csoportként emlegetett orosz magán zsoldoshadsereg tagjai, és korábban harcoltak a Moszkva-barát szakadárok oldalán, ezért az ukrán főügyészség hivatalosan kérte Minszktől kiadatásukat. Fehéroroszország azonban visszaengedte Oroszországba az őrizetbe vett férfiakat.
Forrás: MTI
Hozzászólások