Igazán méltó módon ünnepelhette az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulóját az, aki ellátogatott az Apolló moziba Herendi Gábor új filmjének, a Kincsemnek a premier előtti vetítésére 2017. március 15-én délután. A 19. század végén élő és sikert sikerre halmozó csodaló történetét számtalan fikciós elemmel kibővített alkotás „szélesvásznú" történelmi és emberi tablót tár a néző elé.
A történelmi források szerint Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán született kanca Herendi filmjében nem születésétől fogva, hanem komoly harcok, emberek között megvívott csatározások révén jut a gróf birtokába, akit a filmben Nagy Ervin testesít meg. A történet a szabadságharc leverésekor kezdődik, amikor a megtorlás áldozatává lett édesapa, Blaskovich Bertalan (Rátóti Zoltán) árván hagyott fia, Ernő nemcsak az édesapját, hanem apja gyilkosa, Otto von Oettingen báró (Gáspár Tibor) révén a családi birtokát is elveszíti, s anyai nagyapja elhagyatott, elszegényedett kúriájára kerül. Az árván maradt fiút huszonöt év múlva, nőcsábászként és meglehetősen léha életet élő fiatalemberként látjuk viszont, aki egy, már eljegyzett hölgynek udvarolva párbajozni is kénytelen, s folyamatosan úszik az adósságban. És persze lóversenyre jár, ahol általában veszít. Ellenfele a lóversenyeken a legtöbbször az a Klára (Petrik Andrea), aki nem más, mint Oettingen bárónak a leánya. Ő lesz az, aki egyik találkozásuk alkalmával, épp a párbaj kapcsán hetykén jelenti ki Ernőnek: „a szemébe van írva, hogy maga örök vesztes”.
A filmnek kétségtelenül ez az egyik kulcsmondata: az önérzetes Ernő ettől kezdve, „ha harc, hát legyen harc” jelszóval mindenképp be akarja bizonytani von Oettingenéknek, hogy nem, egyáltalán nem született vesztes. „Csatározásuk” első lépcsőfoka épp a kiszemelt kanca, Kincsem árverezésen történő megszerzése. A jó néhány filmbéli csavar után Ernő birtokába kerülő angol telivér első győzelemre segítésével párhuzamosan bontakoznak ki előttünk az emberi játszmák és drámák: a családi viszály ellenére az Ernő és Klára között meglévő vonzalom tagadhatatlan jellege, az elvileg Ernőhöz hű magyar barát, Gerlóczy (Keresztes Tamás) árulása, Oettingen báró lóversenyeken való vereségeivel párhuzamosan az udvarnál történő fokozatos ellehetetlenülése, és az osztrák és magyar urak között egyre növekvő feszültség. Miközben valóban nem nélkülözzük a csodaló életének fontos eseményeit sem. Csakhogy Kincsem versenyei, a macska segítségével történő megszelídítése – amely állatot a valóságban Csalogánynak hívtak, itt pedig Stumpf a neve – és a baden-badeni, egyetlen döntetlenre hozott, majd az újrafuttatáskor megnyert futama ez esetben mind-mind annak hátteréül szolgál, hogy az emberi és a történelmi viszonyok még bonyolultabbakká, még kilátástalanabbakká, már-már megoldhatatlanokká váljanak.
Aki kíváncsi rá, hogy mi lett az egykoron elveszített atyai birtok sorsa, hogy végzi Oettingen báró, milyen szerepet játszik az orosz cár a történetben, s Ernő és Klára végül egymáséi lesznek-e, az feltétlenül nézze meg Herendi Gábor legújabb moziját. A legkisebb epizódszerepekben is a legnagyobb színészeinket (például Lázár Katit, Balsai Mónikát vagy Scherer Pétert) felvonultató, korhű jelmezek és díszletek kíséretében impozáns hazai és külföldi helyszíneken forgatott, lenyűgöző operatőri munkáról tanúskodó alkotás igazi nagyjátékfilm – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
Gyürky Katalin
Hozzászólások