Tegnap este utoljára láthattunk a Greenpeace és a HVG jóvoltából az ellenzék két miniszterelnök-jelöltje között vitát. A téma sokkal szűkebb volt, mint az egy nappal korábban, az RTL-en látható műsor által érintett témapaletta, hiszen kizárólag a klímaváltozásra, és a jelöltek által tervezett megoldásokra korlátozódott. Ki tudott felmutatni „zöldebb” programot? Dobrev Klára, vagy Márki-Zay Péter tudna többet tenni annak érdekében, hogy hazánk végre ne a hátsó sorban kullogjon környezettudatosságot tekintve, hanem csatlakozzon az élmezőnyhöz?
Klímaválasztás címmel tartott vitát az ellenzéki összefogás két miniszterelnök-jelöltje között a Greenpeace és a HVG. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció, és Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje egy szűk egyórás, moderált beszélgetés során mutatta meg a választóknak, hogy miniszterelnökként mit tennének a környezetvédelemért, a klímaváltozás ellen és hazánk tudatosságáért.
A beszélgetés meglehetősen óvatosan indult. A saját környezettudatos lépéseiket illetően mindkét fél a szelektív hulladékgyűjtést emelte ki, Dobrev Klára el is ismerte, hogy talán többet is tehetne politikusként és magánemberként is a tudatosság oltárán. Márki-Zay Péter szerint szülőként nehéz kizárólag környezettudatosan nevelni, de nem lehetetlen, Hódmezővásárhelyen sokan kerékpárral közlekednek (ahogy fogalmazott, egy 15 perces település az övék, ahol bárhová hamar el lehet jutni biciklivel), ami jó, egészséges és zöld.
A szolid nyitás után hamar előkerültek a képviselő pártok zöld eredményei. Dobrev szerint pártja rendelkezik az EP-ben a legzöldebb programmal, bizonyítvánnyal. Márki-Zay Péter elismerte, hogy a programjából hiányoznak a klímavédelemre tett intézkedési javaslatok, azonban megválasztása esetén külön minisztériumot érdemel a terület koordinálására és sokkal nagyobb figyelmet kell rá fektetni.
Korábban a Greenpeace körbeküldött a miniszterelnök-jelölteknek egy körkérdést(beleértve Orbán Viktort is) arról, hogy hogyan kívánnak harcolni a klímaváltozás ellen. Dobrev Klára szerint sem Orbán Viktor, sem Márki-Zay Péter nem válaszolt a kérdésre. A DK jelöltje szerint nem elegendő a környezetvédelmi minisztérium, a szakhatóságok és bizonyos törvények és eljárások megreformálására is szükség van.
Paks 2-t illetően egy hevesebb vita alakult ki a felek között. Márki-Zay Péter szerint a beruházás nem természeti katasztrófa, hiszen megújuló energia és a hozzá tartozó infrastruktúra híján az atomenergia még mindig tiszta energia. Szerinte a beruházással az a fő probléma, hogy nem volt verseny a tenderért, hanem megkapta a Roszatom. Kifejtette, hogy
jelenleg semmi sem győzte meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás, a szerződés és nem a tender miatt.
Dobrev szerint Paks 2-t le kell állítani. Mivel a következő uniós ciklusban tetemes forrás érkezik megújuló energiára, így örülne neki, ha Paks 1-re sem lenne szükség. A Mátrai Erőmű kapcsán Márki-Zay elmondta, hogy le kell állítani (Pakssal szemben ezt le lehet), Mészáros Lőrincnek is beletört a foga, hiszen fenntarthatatlan a működése. Dobrev kifejtette, hogy
egy beruházás megléte mellett kizárólag úgy lehetne dönteni, hogy a külső költségeket is figyelembe veszik.
A MOL jelenleg az egyik legnagyobb CO2 kibocsájtó. A jelöltek arra vonatkozóan, hogy mit kezdenének a céggel, szinte hasonlóan válaszoltak. Dobrev Klára szerint a tisztességes és tiszta működéshez szükséges csak az állami támogatás, a horvát tengerparton épülő szállodákhoz nem. Márki-Zay Péter szerint a rezsicsökkentés okozta túlfogyasztásból van a MOL-nak rengeteg pénze. A rezsicsökkentés szerinte
egy túl könnyű ígéret, veszélyes, és nagyon nehéz kivezetni,
holott nem csak a költségekre, de a környezetvédelemre is káros hatása van. Az üzemanyagköltségekbe nem építene be szociális alapon ármérséklést. Dobrev Klára szerint érzéketlenség ellenfele részéről, hogy a kis emberek szükségleteit sem veszi figyelembe, ezért
minimális fogyasztást kell bevezetni több közműre is.
A tömegközlekedést alapszükségletnek tekinti a DK jelöltje, amit fejleszteni kell, és egymással összehangolni. Márki-Zay szerint a kisember és a környezetvédelem teljesen eltérő dolgok. Amikről konkurense beszélt, szerinte azt Hódmezővásárhelyen már meg is valósították. A szennyező autókat nem tiltaná ki a városokból, inkább a közösségi közlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát fejlesztené.
A napenergia esetében a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje a háztartások napelemes fejlesztését szorgalmazná. Valódi rezsicsökkentésnek pedig az ingatlanok korszerűsítését tartja (nyílászárócsere, bojler csere, fűtéskorszerűsítés), amihez átgondolt támogatási rendszer szükséges.
Dobrev Klára mindenkit arra kért, hogy közlekedjen környezettudatosabban. Szerinte a zöld, otthoni környezet kialakítása cseppet sem olcsó, ezekhez a költségekhez kell segítséget nyújtaniuk az embereknek.
A légszennyezés hazánk tekintetében rendszeresen előkerülő probléma. Márki-Zay Péter szerint a nem megfelelő fűtést (pl. szemét égetés) szankcionálni kell (edukáció és tilalom szükséges a változáshoz). Elmondta, hogy ez kizárólag egészségügyi kérdés, 2021-ben is sokan halnak meg a rossz levegő miatt. Dobrev szerint pont azok fűtenek nem megfelelő anyagokkal, akiknek nincs más lehetőségük, így a büntetést erősnek tartja.
Márki-Zay Péter nagyvárosokban betétdíjat is bevezetne, támogatná és fejlesztené az elektromos járművek elterjedését, illetve a körforgásos gazdálkodásban látja a jövőt. A mezőgazdaság az egyik legnagyobb vízfogyasztó, így a vízmegtartásra való ösztönzést is fontosnak tartja, ahogyan a geotermikus energia támogatását is. A DK jelöltje fontosnak tart egy közös mezőgazdasági politikát bevezetni, valamint elengedhetetlennek tartja a hulladékgazdálkodás átalakítását, mely mindenki számára egy dráma. A Fidesz közeli oligarchák által felhalmozott földek miatt is van bőven tennivaló Dobrev szerint.
A teljes vitát itt nézhetik meg.
Hozzászólások