2022. február 4-én este a 6. Magyar Filmszüret keretében a tavalyi magyar filmtermés egyik legszívszorongatóbb, legmegdöbbentőbb alkotását lehetett megtekinteni. A szlovák-magyar koprodukcióban készült, Kis Hajni rendezte filmdráma, a Külön falka vetítésén jártunk.
Apa és lánya. Börtönviselt apa és a nagymamájánál nevelkedő lánya. Bűnöző apa és a bűnre hajlamossá váló lánya. Ezeken a stációkon keresztül tekinthetünk bele Kis Hajni alkotásában egy korántsem hétköznapi szülő-gyermek viszonyba. A kopasz, kigyúrt, tehát kinézetre sem épp a legjámborabb ember benyomását keltő Tibor (Dietz Gusztáv) élete folyamatosan válságban van: a történet kezdetén az egyik éjszakai szórakozóhelyen kidobóként dolgozó férfit a testvére is „megelégeli”, és épp kirakja az utcára a feleségével közös házából. A férfi öntörvényű, erőszakos, agresszív természete önmagában is nagyon nagy probléma, hisz láthatóan egyszerűen képtelen a normál erkölcsi és emberi szabályok és törvények szerint létezni. De a nagyobb baj akkor következik be, amikor a kamaszodó lánya, Niki (Horváth Zorka), akit a gyámja, az anyai nagymamája eltiltott az apjától, egyszer csak önállósítja magát, és utánaoson az apjának. Meg is találja az éjszakai bárban, ahol Tibor dolgozik, csak épp úgy pillantja meg „munka közben” az apját, hogy az megint épp testi sértést, azaz ismét bűncselekményt követ el…
A kislány a látottak ellenére mégis elkezd kötődni az apjához. A kamaszodófélben lévő Niki mint egy tiltott gyümölcsre, úgy tekint az apjára, és hazudni kezd a nagyanyjának (Füsti Molnár Éva), hogy hol is tölti – az egyébként az apjával ellógott – délutánokat.
A sztori – legalábbis ez lehet a néző benyomása – ettől kezdve kétfelé mehetne. Vagy affelé, hogy a még romlatlan kislány kedvéért az apa próbál megváltozni, jó útra térni – csak hát ez későnek tűnik, hiszen a fent említett testi sértésért a korábban már börtönviselt Tibor ellen már megint eljárás indul. Vagy affelé – és, látva a kislány bűnözésre szintén hajlamosító személyiségjegyeit, sajnos ennek van nagyobb valószínűsége –, hogy Niki is hamarosan, az apjától „tanulva” mindenféle rossz elkövetésében benne lesz, partner lesz hozzá.
Kis Hajni filmje azért félelmetes és egyben lenyűgöző, mert a fentiekben felvázolt két opció közül nem az egyiket vagy a másikat mutatja meg, hanem a kettő sajátos keverékét láttatja. Az apja és a lánya közötti sajátos kölcsönhatás formájában. Hiszen egyfelől látjuk – már amennyire egy kigyúrt fickótól ez lehetséges – „ellágyulni” Tibor szívét a kislánya irányában. Vannak pillanatok, jelenetek, amikor tényleg azt érezzük, hogy nagyon szereti a lányát, és őérte talán még a változásra is képes volna. Csakhát, másfelől, a kamaszodó gyermeknek egyre nagyobb igényei vannak például az öltözködés terén, és ha ezt a „szerető” apa biztosítani akarja neki, akkor – legalábbis Tibor logikája szerint – erre a pénzt illegális úton tudja megszerezni. Aminek a logikájára sajnos igen hamar a kislány is rácsatlakozik… Ráadásul annak ellenére, hogy látta az apját verekedni, ez nemhogy elriasztaná őt az erőszaktól, hanem sajnos kezdi ő is ezt a „megoldást” bevetni a konfliktusai kezelésekor.
Az agresszió öröklődésének kérdéskörét, illetve a mintakövetés témáját is nagyon erősen érinti tehát a film. A hozott és szerzett tulajdonságok előbukkanásának esélyeit. S Nikiben e kettő láthatóan hatványozottan, egymást fölerősítve jön elő. Az apát és lányát játszó színészeket ebből a szempontból (is) zseniálisan választották ki az alkotók. Mert hiába szép kislány Niki, valami van a szemében, a mosolyában, ami azt jelzi: ott van az öröklött és a szerzett hajlam arra, hogy ő se a törvényes utat válassza a törvénytelen helyett…
Félelmetes, elgondolkodtató, sőt, a filmvégi nem várt fordulatoknak köszönhetően szó szerint sokkoló alkotás Kis Hajni filmje. Akik megnézték, biztosan sokáig emésztgetik majd magukban a látottakat.
Gyürky Katalin
Hozzászólások