A legújabb kutatások szerint az élelmiszer-termelésből származó üvegházhatású gázok 60 százalékáért a húsipar felelős – számolt be a Forbes.
Ha világviszonylatban nézzük, akkor 28-szor akkora kibocsátással jár a hústermelés, mint a növények termesztése – mindemelett a növénytermesztés nagyobb része is a haszonállatok etetésére megy el.
A Guardian által készített tanulmány szerint a világ élelmiszer-termelése – beleértve a mezőgazdaságban alkalmazott gépek kibocsátását, a trágyázást és a szállítmányozást – összességében 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázt termel évente. A kibocsátás mértékét az is jól jelzi, hogy ez a szám kétszer akkora, mint amennyi üvegházhatású gázt az Egyesült Államok minden tevékenységgel a légkörbe juttat, összességében pedig 35 százalékát teszi ki globális kibocsátásnak.
„Magasabb ez a kibocsátás, mint amire számítottunk, kicsit meglepődtünk”
idézi a brit lap Atul Jain klímakutatót, aki az Illinois-i Egyetemről társszerzőként vett részt a Nature Foodban publikált kutatásban.
„A tanulmány megmutatja az egész élelmiszer-termelési rendszert, a döntéshozók pedig ez alapján újragondolhatják, hogyan próbálják megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását”
tette hozzá.
A kutatók továbbá arra is rámutattak, hogy a haszonállatok tartása sokkal nagyobb megterhelést jelent a klímavédelmi szempontból, mint a növények termesztése.
A kutatás alapján a tehenek, sertések és más állatok nevelése – beleértve az etetésüket is – 57 százalékát teszi ki az élelmiszer-termelésből származó kibocsátásnak. Ezzel szemben a növénytermesztés csak 29 százalékkal járul ehhez hozzá.
A maradék nagyjából tíz százalék az egyéb földhasználatból származik, mint például a gyapot és gumitermesztésből.
Főleg a szarvasmarha-tenyésztés jár nagy kibocsátással. Ez az ágazat önmagában a negyedét teszi ki az mezőgazdaság teljes kibocsátásának. A kutatók másképp is rámutattak a marhatenyésztés környezeti terhelésére:
emlékeztettek, hogy egy kiló gabona termelése 2,5 kiló üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, míg egy kiló marhahús 70 kilónyi üvegházhatású gáz eregetését jelenti a légkörbe.
A tudósok úgy vélik, hogy ezeket a különbségeket a politikusoknak is figyelembe kell vennie, ha hatékony választ akarnak adni a klímaválság jelentette kihívásra.
Jain ugyanakkor azt mondja, habár ő „szigorú vegetárius”, és jórészt klímavédelmi szempontok miatt döntött a döntően növényi alapú táplálkozás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kutatás nem arról szól, hogy a világnézetüket szeretnék ráerőltetni az emberekre.
Ha viszont valakit aggaszt a klímaváltozás, el kell gondolkoznia az étrendje megváltoztatásán
Talán ez nem is jár akkor lemondással, amiről a forbes.hu egy másik kutatás alkalmával is beszámolt. Ebből kiderült, hogy a növényi alapú húspótlók ára, amelyek egyre kevésbé megkülönböztethetőek a valódi hústól, 2023-ra már a húséhoz hasonló szintre csökken. Így a hús élvezetéről lemondani nem akarók is tudnak majd kompromisszumot kötni.
Hozzászólások