Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő sajtótájékoztatója február 3-án reggel 7 órakor kezdődött. A szokatlan időpont a miniszter sűrű napja miatt került kiválasztásra, amiért többször elnézést is kért kezdéskor. Hozzátette: vagy ilyen korán kezdenek, vagy nem nem tudják megtartani.
Egyelőre úgy tűnik, hogy nem veszítettünk volna sokat, ha ismét elmarad (hiszen elég rég jelentkeztek utoljára), ugyanis kevés olyan dologról beszéltek, amelyek még nem voltak ismertek.
Újdonság azonban, hogy az uniós normákhoz igazodva megváltoztatták a véleményüket, így a két oltással rendelkezők védettségi igazolványa 2022. május 1-ig lesz érvényes a korábban bejelentett február 15. helyett.
1. Az első téma hosszabb ideig a járványhelyzet volt. Gulyás szerint a kormány egyeztetett a szakértőkkel és az Operatív Törzs tagjaival. A megbeszélés arra mutatott rá, hogy közel az ötödik hullám csúcsán vagyunk, arra lehet számítani, hogy napokon belül drasztikusan csökkenni fog a fertőzések száma. Egy gyorsabban terjedő variánsról van szó, ami viszont szerencsére nem terhelte úgy az egészségügyet, mint a korábbi hullámok.
Mivel az omikron variáns terjedése sokkal gyorsabb a korábbiaknál, így a fertőzöttségi számok továbbra is kifejezetten magasak. Már a harmadik oltást megkapottak száma is meghaladta a 3,7 milliót. Az oltottság kevésbé véd az omikrontól, de a tünetek enyhébbek, ha be vagyunk oltva. Hangsúlyozta: minden oltóanyagból van bőven, mindenkit kérnek, hogy oltassák be magukat.
Szentkirályi Alexandra azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság segítségével hazánkban is elérhető lesz a Paxlovid gyógyszer, ami a Pfizer gyártmánya. 50.000 kezelésnek megfelelő gyógyszer beszerzését tervezik. Ez a készítmény egy szájon át szedhető kapszula, amely hatásos a koronavírus ellen.
2. A következő topik az Orbán-Putyin találkozó volt. Gulyás szerint jó a kapcsolat Oroszországgal és fontos, hogy az is maradjon. Fontos, hogy tegyünk meg mindent, hogy ne legyen erőszak, így egyfajta békemisszió is volt az út célja. Ennek ellenére a magyar kormány tisztában van méretével, erejével az ügyben. Fontos rész volt a gáz kérdése, itt elhangzott, hogy 9-10 milliárd m3 Magyarország éves fogyasztása, de szeretnénk egy kis tartalékot. Az orosz Gazprom-mal kötött 10+5 éves gázvásárlási szerződés 4,5 milliárd m3-ről szól, ebből 3,5 milliárd m3 Szerbián keresztül jut el hazánkba, egymilliárd m3 pedig Ausztrián keresztül. Ez a szerződés 2036-ig biztosítja az orosz gázt, ami a legolcsóbb a piacon. Gulyás kiemelte: ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés.
Ami az orosz-ukrán konfliktust illeti, a magyar kormány azon az állásponton van, hogy Ukrajna szuveneritását mindenki fogadja el. Elmondta: Oroszország akkor érzi magát biztonságban, ha a szomszédos országai nem lesznek NATO-tagállamok. Később, újságírói kérdésre hozzátette: Oroszország becsapva érzi magát 1999 óta (ekkor csatlakozott Magyarország, Csehország és Lengyelország a NATO-hoz), ugyanis a Szovjetúnió által megszállt területekről való kivonulásukat úgy értelmezték, hogy az adott országok hadi értelemben is függetlenek maradnak. Oroszország célja, hogy a NATO ne bővüljön tovább, Ukrajna pedig egy csatlakozásra váró állam. Szintén újságírói kérdésre hangzott el az a válasz, hogy a magyar kormány elkötelezett tagja a NATO-nak, csakis így érezhetjük magunkat biztonságban. Felmerült a csak népszavazás útján való kilépési lehetőség kérdése is, amely Gulyás szerint megfontolandó. Ez azért érdekes válasz, mert pont ő maga mondta el, hogy népszavazás útján csatlakozott Magyarország 1999-ben.
3. A harmadik nagy egység a magyar gazdaság helyzete volt. Itt Gulyás elmondta, hogy a hónap legelején a kormány áttekintette a gazdasági mutatókat. Februárban megérkezik a 13. havi nyugdíjat, visszautalják az SZJA-t a gyermekes családoknak, a 25 éven aluliak megkapják első adómentes fizetésüket, illetve megkapják az emelt bért a kiválasztott szektorokban dolgozók. Ezeken felül 63-64 ezer embert érint a hat havi fegyverpénz, amelyet szintén februárban utalnak ki. A költségvetési hiányt 5% alatt tervezik, ami középmezőnynek számít az Európai Unióban.
4. A negyedik és egyben utolsó, a Kormányinfót tartó személyek által felhozott téma a viharkárok voltak, amelyek elsősorban a mezőgazdaságban, azon belül is a fóliás zöldségtermesztőket érintette. Elhangzott, hogy az Agrártárcával közösen segíteni fogják a azon károsultakat, akik legalább 30% jövedelemcsökkenést szenvedtek el a vihar miatt. Ez előreláthatólag több milliárd forintot jelent.
Az újságírói kérdések a szokás szerint alakultak: a kormánypárti sajtók Márki-Zay Pétert próbálták meg minél rosszabb színben feltüntetni, de szóba került Soros György alapítványhálózatának befolyása a magyar közéletre is. Talán a Magyar Hírlap volt az egyetlen olyan kormánybarát jelenlévő, akik nem az ellenzék ellen kampányoltak, hanem építkezésről kérdeztek: szóba került a sportkórház ügye, valamint az, hogy milyen fejlesztések várhatók az egészségügyben. Válaszában Gulyás elmondta, hogy a helyreállítási alapban 300 milliárdnyi egészségügyi fejlesztés lesz. Ez főleg infrastruktúra fejlesztés és elsősorban a fővárosban várható nagy fejlődés.
Az ATV egyik fő kérdése a pedagógussztrájkkal kapcsolatban volt: milyen szankciókról lehet szó az EMMI fenyegetésében? Gulyás sok időt szánt a témára, elsőként leszögezte, hogy szerinte és a kormány szerint jogos a tanárok igénye, de maga a sztrájk szerintük egy ellenzéki mozgalom volt, ráadásul törvénytelen, mert hiába volt elsőfokú ítélet, jogerős döntés nem született.
Szintén felmerült a kórházakban való forgatási szabályok megváltozása, miután a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy csakis a kórházigazgatók dönthetnek arról, hogy ki mehet be forgatni hozzájuk és ki nem. Gulyás válaszul annyit mondtott, hogy tiszteletben kell tartani a döntést.
Természetesen szóba került a Schadl-ügy is, elég sok sajtóorgánum élt a lehetőséggel, hogy a minisztert kérdezhesse a botrányról. Gulyást – bár próbált ugyanolyan kimérd maradni, mint mindig – eléggé kellemetlenül érintette a sok kérdés, de válaszolt mindenkinek a maga módján.
Az Országos Bírói Tanács a Schadl-ügy nyomozati anyaga alapján sokkolónak tartja az esetet, azonnali intézkedéseket sürget. Ezt Gulyás is támogatja, szerinte is indokoltak a vizsgálatok. Már itt érződött, hogy különösképp nem fogja védeni a november óta előzetes letartóztatásban lévő Schadlt, azonban az is hamar kiderült, hogy Völner Pállal már kicsit más a helyzet: mivel Völner tagadja az ellene felhozott vádakat, így vele kapcsolatban óvatosabban fogalmazott. Azt várható módon határozottan elutasította, hogy Rogán Antalnak vagy Varga Juditnak bármi köze legyen az ügyhöz és azt is normálisnak tartja, hogy már három minisztériumban jártak a nyomozók. Az is természetes számára, hogy ő sem tudott erről korábban.
Arra a kérdésre, hogy mi ilyenkor a háton belüli kommunikációs rutin, azt válaszolta, hogy annyira ritka, hogy nincs rá protokoll. Ha az általa vezetett minisztériumban lenne nyomozás, a téma függvényében értesítené csak Orbán Viktor, nem pedig minden esetben.
Ahhoz továbbra is tartja magát, hogy szerinte egyedi elkövetésről van szó, bár ez nehezen egyeztethető össze azzal, hogy három minisztérium is érintett a botrányban. Szerinte azért nem volt széleskörű belső kommunikáció, mert titoktartási nyilatkoztatot írattak alá a nyomozók az érintett miniszterekkel.
A 24.hu az iránt érdeklődött, hogy Völner Pál vajon részt vesz-e majd a parlament tavaszi ülésein. Erre Gulyás nem tudja a választ, de nem is rá tartozik, ajánlotta, hogy kérdezzék meg magát az érintettet. Ekkor nyilván felmerült, hogy sem Völnert, sem Rogán, sem Vargát nem lehet elérni és nem is nyilatkoznak.
Ennyivel nem ért véget a Schadl-ügy boncolgatása: a lefizetett vizsgák kérdéskörét is feszegették többen, Gulyás mindenkinek azt mondta, hogy a Pécsi Egyetem már indított belső nyomozást, így azt megvárná bővebb válaszadás előtt. Ezen a pont próbálta kiforgatni az ügyet és komolytalanná tenni, miszerint az áll a nyomozati okiratban, hogy egyesek nem jelentek meg a vizsgán, szerinte pedig ezzel nincs gond, hiszen online vizsgák voltak az érintett időszakban a járványhelyzet miatt.
Az üzemanyagárak helyzete is felmerült, a kormány február 15-ig dönt az esetleges folytatásról.
Simonka György sem maradt ki a reggeli témák közül: a kérdező újságíró nem érti, hogy a korrupciós bűncselekményekkel vádolt fideszes politikus hogyan kaphat EU-s és hazai közpénzeket. Erre csak kitérő válasz érkezett.
Bangóné és Hajnal Miklós diplomaügyei kapcsán felmerült Kósa Lajos neve is, aki két cikluson keresztül szerepelt diplomásként a parlamenti honlapon, miközben nincs diplomája. Gulyás megvédte Kósát, miszerint ő csak az államvizsgát nem tette le, de az egyetemet elvégezte és ráadásul már 23 évvel ezelőtt történt a dolog. Végül hozzátette: „Kósa Lajos kisebbet lódított”.
A nemrég nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozatok is szóba kerültek, amelyek egy része elég furcsa lett. A miniszter egyet ért ebban, hogy kell, hogy legyen következménye, ha nem valós egy vagyonnyilatkozat.
A legrövidebb téma a most kezdődött pekingi téli olimpia, amelyre a német kancellár nem látogat el. A kérdés arra vonatkozott, hogy Orbán Vikto vajon elmegy-e. Megtuduk: nem. Hogy miért nem, az viszont titok maradt.
Ami a tavaszi választási kampányt illeti, Gulyás szerint nincs létjogosultsága egy Orbán és Márki-Zay közötti nyilvános vitának, ugyanis utóbbi össze-vissza beszél. Gulyás elítéli, hogy állítólag az ellenzék közös miniszterelnökjelöltje lenézi a vidéki embereket, bár ez az állítás erős kiforgatása a valóban elmondottaknak. A kampány kapcsán kiderült, hogy február 12-én indul, bár mindenki érezheti, hogy már jó ideje tart, egyes kampányelemek már idő előtt véget is értek. Felmerült, hogy ha még nincs kampány, akkor a miniszterelnök miért járja az országot és oszt meg erről videókat. Gulyás nem állítja, hogy ezek nem kampányelemek lettek volna. Szintén megkérdezték, hogy mi a Fidesz választási programja, amire Gulyás azt mondta, hogy már készült egy kiadvány, de szerinte az elmúlt tizenkét év önmagáért beszél.
Gulyás arról sem tudott, hogy egy magyar banktól kaphatott 10,6 millió euró összegű (nagyjából 3,7 milliárd forintos) kölcsönt Marine Le Pen az elnökválasztási kampányához. Le Pen A francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) jelöltje. A miniszter megvizsgálta a francia szabályokat, amelyek kimondják, hogy a parlamentbe bejutó pártok költségét megtérítik, így szerinte jó üzlet lehet egy ilyen bármilyen bank számára, mert nagy esélye van a Nemzeti Tömörülésnek. Azt is kiemelte, hogy az unión belül a szolgáltatások szabadsága egy alapvető elv.
Hozzászólások