Idén péntekre esik bolygónk napja, az a 24 óra, amikor Földünket ünnepeljük.
Először az Egyesült Államokban, 1970. április 22-én történt nagyobb megmozdulás az említett eseménnyel kapcsolatban. Egy fiatal egyetemista kezdeményezésére elindult a mozgalom, amelyhez akkor több, mint 20 millióan csatlakoztak. Ez történelmi jelentőségű volt a kontinensen, és szigorú törvények születtek a természetes vizek és a pótolhatatlan levegő védelmére, majd új, környezetvédő szervezetek alakultak, melyek azóta is több millió embert bátorítanak ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
Denis Hayes – az említett egyetemista – és barátai 1989-ben megalapították Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amelynek célja az volt, hogy hírlevelekkel, szórólapokkal és környezettudatos rendezvények megszervezésével hívják fel a figyelmet a környezetvédelem és a tudatos életmód fontosságára. Miután 140 országból majdnem 200 millió civil mutatott érdeklődést a kezdeményezésre, április 22. hivatalosan a Föld napjává vált. Magyarország 1990-ben, elsők között csatlakozott a törekvéshez. 2020-ban lett 50 éves az azóta világszerte ünnepelt nap, azonban nem csak ebben a 24 órában szabad gondolnunk Földünk védelmére és gondoskodnunk róla!
Íme tíz érdekesség, ami valószínűleg nem mindenki számára köztudott a bolygónkkal kapcsolatban.
1. A Föld legmélyebb pontja, a Mariana-árok.
Az ember számára gyakorlatilag teljesen kiismerhetetlen az Egyesült Államokhoz tartozó Guamtól mintegy 300 kilométerre fekvő Mariana-árok, amely a Csendes-óceánban található. Itt kevesebb ember járt, mint a Holdon. Miért? Földünk egyik legszélsőségesebb helyeként tartják számon, ahol a a Challenger-mélységnek keresztelt árokrésznek tengerszint alatti pontja egy mérés szerint 10 994, egy másik szerint 11 034 méteres.
2. Legmagasabb pontja: a Chimborazo csúcsa messzebb van a Föld középpontjától, mint a Mount Everest.
A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) oldala felnyitotta olvasói szemét. Mégsem a Mount Everest a legmagasabb hegy? Nos, a válasz a perspektívában rejlik. Ha az óceán felszínének átlagos szintjétől – azaz a globális tengerszint felett – nézzük, akkor valóban az Everest a legmagasabb hegy. Azonban a Mount Everest csúcsa nem a legtávolabbi pont a Föld középpontjától, azt a címet a fent említett Chimborazo hegy nyerte el.
3. A természet régen lila volt, pont, úgy ahogyan ma zöld.
A korai Földön ugyanolyan lila lehetett a természet, mint ma zöld – állítja a Marylandi Egyetem mikrobiológiai genetikusa, Shil DasSarma, a Nasa oldalán. Gyanítása szerint az ősi mikrobák a klorofilltól eltérő molekulákat használhattak a napsugarak hasznosítására, amely az élőlényeknek lila árnyalatot adott. DasSarma úgy gondolja, hogy a klorofill azután jelent meg, hogy egy másik fényérzékeny molekula, a retinal már jelen volt a Föld korai szakaszán. A retinal, amely ma egy fotoszintetikus mikroba, az úgynevezett halobaktérium szilva színű membránjában található, elnyeli a zöld fényt, és visszaveri a vörös és lila fényt, amelyek kombinációja lilának tűnik. Az ötlet magyarázatot adhat arra, hogy annak ellenére, hogy a Nap energiája nagy részét a látható spektrum zöld részén adja át, miért nyeli el a klorofill főleg a kék és vörös hullámhosszokat.
4. Körülbelül 771 billió dollárnyi arany van az óceán mélyén.
Körülbelül 771 billió dollárnyi arany van az óceán mélyén – számolt be róla a Forbes magazin. A vizekben érdemes szétnézni, hiszen a világ óceánjai körülbelül 20 millió tonna aranyat tartalmaznak. Ez szó szerint értendő, hiszen az óceán vizének összetételében van arany, emiatt sajnos a koncentráció a billió részek nagyságrendjében van, ami rendkívül nehézkessé teszi a megszerzését.
5. A Csendes-óceánnak van a legnagyobb medencéje, körülbelül 166 millió négyzetkilométer.
A Csendes-óceán medencéjébe a világ összes kontinense beleférne. Az említett természetes víz a Föld szabad vizének több mint felét tartalmazza, hiszen a Csendes-óceán medencéje messze a legnagyobb a világon, és a legrégebbi is. Néhány kőzetét körülbelül 200 millió évesre becsülik. A Csendes-óceán medencéjét „Tűzgyűrűként” emlegetik az intenzív földrengések és vulkáni tevékenységek miatt. A tektonikus lemezek szubdukciós területek közelében fordulnak elő (ahol az egyik tektonikus lemez a másik alá kényszerül). Az Atlanti-óceán a második legnagyobb, ezt követi az Indiai-óceán medencéje, a Déli-óceán és végül a Jeges-tenger.
6. Tokió a legnépesebb város: a 2022-es népszámlálás szerint 37,435,191 ember él ott.
Tokiót követi:
- Delhi (népesség: 29,399,141 fő)
- Shanghai (népesség: 26,317,104 fő)
- Sao Paulo (népesség: 21,846,507 fő)
- Mexico City (népesség: 21,671,908 fő)
- Cairo (népesség: 20,484,965 fő)
- Dhaka (népesség: 20,283,552 fő)
- Mumbai (népesség: 20,185,064 fő)
- Beijing (népesség: 20,035,455 fő)
- Osaka (népesség: 19,222,665 fő)
7. Az Armillaria vagy Mézgomba a legnagyobb élő szervezet a Földön, Oregon államban 2200 hektáron terül el.
Ha a Föld legnagyobb élőlényét keressük, mindenképpen érdekesebb formát ölt, mint azt az ember elsőre gondolná. 1992-ben a Nature-ben tudósító kutatók egy Armillaria, más néven Mézgomba szervezetet tártak fel a világnak, amely körülbelül 2200 hektáron terül el Oregonban. Valószínűleg ennek a gombafajtának az ilyen mértékű elterülését a folyamatos szaporodás okozza, tehát a sarjai nem klónok, hanem csak közeli rokonságban állnak egymással.
8. A Földnek valószínűleg két holdja volt.
Egy új tanulmány szerint egy második, kisebb hold valaha megkerülhette a Földet, mielőtt katasztrofálisan belecsapódott volna a másikba. Ez megmagyarázhatja, miért különbözik annyira egymástól a túlélő hold két oldala. A Föld körüli második hold körülbelül 1200 kilométer széles lett volna, és ugyanabból a bolygó és egy Mars méretű objektum ütközéséből jöhetett létre, amelyről a tudósok azt gyanítják, hogy hozzájárult a ma az égen látható hold létrejöttéhez.
Ez a számítógépes illusztráció a Föld holdja és egy kísérőhold ütközését ábrázolja, amely 750 mérföld széles és a Hold tömegének körülbelül 4 százaléka. A tudósok szerint ez a késői, lassú akkréció magyarázatot adhat a Hold túloldali hegységeire.
9. A Föld legforróbb pontja El Azizia-ban, Líbiában volt.
58,0 °C-os hőmérsékletet jegyeztek fel 1922-ben, ami sokáig a Föld hőségrekordja volt. A líbiai El Azizia-ban, 1922. szeptember 13-án a meteorológiai állomások hőmérsékleti mérőkészüléke a 57,8 Celsius-fokot (136 Fahrenheit-fok) mért a NASA Earth Observatory szerint. Valószínűleg az időjárási állomások hálózatán túl is voltak melegebb helyek. A líbiai El Azizia már nem viseli a „világ legmelegebb hőmérséklete” címet. Később ez a rekord a kaliforniai Death Valley-be került.
10. Chilében volt a legnagyobb földrengés, amit mértek.
A világ legnagyobb földrengése 9,5-ös erősségű volt a chilei Bio-Bio városában 1960. május 22-én az USGS (Egyesült Államok Földtani Intézete) adatai szerint. Körülbelül 1655 ember halt meg a a földrengés során, de több ezren megsérültek, és milliók maradtak hajléktalanok. Dél-Chile 550 millió dolláros kárt szenvedett. A földrengés szökőárt váltott ki, amely 61 ember halálát okozta Hawaiin, 138 emberét Japánban, és 32 emberét a Fülöp-szigeteken. A földrengés a a Peru-Chile-árokban történt, ahol a Nazca-lemez a dél-amerikai lemez alá merült.
Hozzászólások