Tarthatatlannak nevezte a menekültügyi helyzetet Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke kedden, miután a testület meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját.
A kormánypárti politikus sajtótájékoztatóján a legkomolyabb biztonsági problémának nevezte a menekültáradatot, s úgy vélte, hogy nyomás csökkenése nem várható, az a tárcavezető által ismertetett adatok alapján nőni fog.
Kósa Lajos szerint lélekszámra vetítve és GDP-arányosan is Magyarország kapja Európában a második legnagyobb menekülthullámot, ezt a problémát nem lehet szőnyeg alá söpörni, ezt kezelni kell.
Felidézte: 2012-ben még 2500 körül volt a menekültek száma, 2013-ban 18 ezer, tavaly több mint 42 ezer, idén év végére pedig a 100 ezret is meghaladja, vagyis a növekedés negyvenszeres. Hozzátette: az illegális határátlépők 98 százalékát elfogják, azonosító adatokat vesznek tőlük és nyílt befogadó állomásokon helyezik el őket, ahonnan szabadon távozhatnak.
Kósa Lajos ismertette: megszűnt az a tendencia, hogy a menekültek többsége koszovói albán lenne, számuk visszaesett, helyette a közel-keleti és észak-afrikai térségből érkezők száma nőtt meg.
A politikus számítása szerint mivel az ellátásuk fejenként 4 300 forintba kerül naponta, átlagosan 3 napot számolva egy emberre csak az érintettek ellátása másfél milliárd forintba kerül az idei évben, amihez hozzáadódik, hogy a rendőrségnek is eddig már egymilliárd forintos pluszkiadást jelentettek.
Kifejtette azt is: ha valaki nem jogosult menedékkérelemre, oda kell visszaküldeni, ahonnan jött. A mintegy 50 ezer menekültből 49 ezer Szerbia felől érkezik, a két ország közt fennálló egyezmény alapján a szerb fél napi 30 fő visszavételét vállalja. Kósa Lajos szerint ha mostantól egyetlen menekült sem érkezne, akkor az eddig érkezett, azóta már Európa különböző országaiba továbbutazók visszaadása 14 évig tartana. Ugyanakkor kilátástalannak nevezte, hogy a menekültek száma érdemben csökkenjen.
Kósa Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a német és osztrák hatóságok eközben felgyorsították a visszaküldési folyamatot: elsőként azt vizsgálják, hogy melyik ország hatóságai vették fel elsőként az Európai Unióban az illető adatait és oda küldik vissza. Míg 2013-ban Németország 800 ilyen végzést hozott, addig idén május végéig már 14 ezret. Kósa Lajos szerint arra kell készülni, hogy tömegesen küldik vissza az embereket, akiknek az ellátása Magyarország feladata lesz.
(MTI)
Hozzászólások