Amennyiben valakinek maradtak homályos foltjai a Magyar Passió című film értelmezését illetően, annak a filmvetítést követő közönségtalálkozó biztosan nagy segítségére volt. Az Apolló mozi a film megtekintése után nem mást, mint az alkotás rendezőjét és főszereplőjét, Eperjes Károlyt látta vendégül egy beszélgetés erejéig. A hatalmas érdeklődésre számot tartó eseményt Heller Zsolt esszéista, folkesztéta moderálta.
A moderátornak már rögtön az első kérdésére, mely szerint mit érzett Eperjes Károly, amikor először egészben végignézte a filmjét, a rendező olyan beleéléssel és szenvedéllyel válaszolt, amelyből az egész, filmjével kapcsolatos koncepciója világossá válhatott a nézők számára. Eperjes elmondta: nem talált szavakat a filmje megtekintése után, mert úgy érezte, hogy ezt nem ő, hanem rajta keresztül a Jóisten csinálta. Hogy ő erre az Isten keze, segítsége nélkül képtelen lett volna. Már az Eldorádó című film után is azt érezte, hogy ha ezután magához szólítja az Úr, már megérte, hogy itt lehetett, a Széchenyi életét feldolgozó filmje után azt mondta: de jó, hogy ezt még megkaphatta az Úrtól, de most úgy érzi, hogy az Isten egyenesen a Magyar Passió elkészítése érdekében küldte őt a földre. Mert mindaz, amit a színházról és a filmről tud és eddig tudott, ebben az alkotásában sűrűsödött össze. Ebben a filmjében semmiféle gonoszság nincsen – ezért enyhített például az AVH-sok kegyetlen magatartásán is ―, hiszen a gonoszságból mindig van visszaút, mégpedig az irgalom által. Ezért is lett a film külföldi címe az, hogy Irgalom.
Heller Zsolt az alkotás folyamatára is kíváncsi volt. A rendező elmondta: kilencszer írták át az alkotótársaival a főleg a Várnai színdarabjára épülő forgatókönyvet, de a kilencedik verziót már ő maga, egyedül tisztázta le. Azért, mert a vele dolgozó történészek szerették volna az AVH-sok kegyetlenségét sokkal jobban megmutatni a filmben, aminek ő nem érezte szükségét, éppen azért, mert nem a gonoszságra szerette volna benne helyezni a hangsúlyt. Sokkal inkább egy hiátust kívánt betölteni a filmjével: szinte senki nem tud arról Magyarországon, hogy a kommunisták szerzetesrendek elleni fellépése mekkora bajt okozott ennek a népnek. Arányait tekintve nagyobb veszteséget keltett, mint a lengyelek Katynyja. Ott ugyanis 1200 értelmiségit, katonatisztet, orvost, mérnököt végeztek ki a közel negyvenmilliós országban, itthon pedig a tízmilliós lakosságunkra vetítve 1500 szerzetest, apácát, egyházfőt hurcoltak meg a hitük, az életmódjuk miatt. Ezt akarta mindenképp elmesélni a filmjével mindazoknak, akiknek erről nem volt tudomásuk.
Heller Zsolt arra is kíváncsi volt, hogy ez esetben Eperjes Károly hogyan készült a filmre, hiszen nemcsak rendezte, de az egyik főszerepet is ő játssza benne. A színész-rendező erre elmondta: öt-hat éve szembesült először a film alapját képező színdarabbal, és már akkor tudta: ez a történet filmért kiált. De nem szerette volna megcsinálni. Felajánlotta a megrendezését a barátjának, Szabó István filmrendezőnek, de ő azt mondta, hogy ezt bizony neki, Eperjesnek kell megrendeznie. A főszerepet pedig Reviczky Gáborra szerette volna osztani, de ő is azt válaszolta neki, hogy Leopold atyát neki kell megtestesítenie. Így ott állt, hogy a történet megrendezése és részbeni eljátszása is rá vár. Nem nagyon volt ideje gondolkodni azon, hogy hogyan fogja csinálni, mert azonnal cselekednie kellett. De Isten vezérelte benne, különben – ismételte meg – ő erre képtelen lett volna.
Heller Zsolt kinyitotta a beszélgetést a nézők felé is, és a közönség köréből a legérdekesebb kérdés az volt, hogy rendezőként hogyan instruálta saját magát mint színészt a filmjében? Eperjestől ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy amikor egy-egy jelenet felvétele volt, ő nem rendezőként, hanem színészként működött benne. Viszont minden egyes jelenetet külön felvettek, és azokat rendezőként visszanézve döntötte el, hogy újra kell-e venni az adott részt, vagy sem.
A film további sorsával kapcsolatban pedig elmondta: hamarosan a televízió is műsorára tűzi, ahol ígéretet kapott arra, hogy szintén beszélgetnek vele a vetítését követően a tévéstúdióban. A nemzetközi fogadtatása egyelőre még nem túl sikeres, de pár napon belül nem más, mint A passió rendezője, Mel Gibson fogja megtekinteni a filmet, akinek a visszajelzése nagyon sokat fog jelenteni számára. Ahogyan azé a Szabó Istváné is, aki végigkísérte az alkotói folyamatot, és nagyon meg van elégedve a végeredménnyel.
Gyürky Katalin
Hozzászólások