Idén május 2-4. között a háromnapos rendezvénysorozaton ismert médiaszemélyiségek és helyi médiaipari háttéremberek kerekasztal-beszélgetései mellett workshopok, illetve játékos feladatok is helyet kaptak a programban.
A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) kommunikáció- és médiatudomány szakán hagyomány, hogy minden évben a második évfolyam szervez szakhetet.
Idén május 2-4. között a háromnapos rendezvénysorozaton ismert médiaszemélyiségek és helyi médiaipari háttéremberek kerekasztal-beszélgetései mellett workshopok, illetve játékos feladatok is helyet kaptak a programban.
írják az btk.unideb.hu oldalán.
A Kulissza, Csapó, Teltház című rendezvény mindhárom napja külön téma köré szerveződött.
Az első nap fókusza a „Backstage” volt: a kultúripar háttérszereplőire vetült fény. A rendezvénysorozat második, „Onstage” napja a képernyőn is gyakran látható arcokat hozott közelebb a hallgatókhoz. Az „Offstage” napon pedig a hallgatók évfolyamokon átívelő kapcsolatépítése volt a középpontban.
Az egyetemi színtér mellett a szervezők nyitottak a város kulturális életének más helyszínei felé is, így a Malter Bár közösségi terébe és a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központba is szerveztek egy-egy beszélgetést.
A programválasztás és kommunikációjuk teltházat eredményeztek, a szak hallgatói és oktatói mellett a szakmai berkekből is szép számmal érkeztek érdeklődők.
A háromnapos kulturális rendezvény megszervezése, lebonyolítása és kommunikálása a másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók gyakorlati képzésének szerves része. A programok sikeres megvalósításához szükséges rendezvényszervezési ismereteket a Fesztiválkommunikáció kurzuson tanítjuk meg, a kommunikáció menedzselését pedig a Közkapcsolatok órán
fogalmazott megnyitójában Oláh Szabolcs.
A DE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője kiemelte: a szemináriumokon születnek a döntések, az előkészítést a hét többi napján folyamatosan végzik a feladatokhoz rendelt csapatok, a munkafázisokat a koordinátorok a Trello projektmenedzsment eszközzel fogják össze.
Így a hallgatóink beletanulnak abba is, hogyan kell hatékony csapatot építeni és tulajdonosi szemlélettel dolgozni
tette hozzá Oláh Szabolcs.
A gyakorlati projektmunkát a tanárok részéről Kálai Sándor és Mészáros Péter fogta össze.
Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői Berényi Zsófia, a Campus Fesztivál rendezvényszervezője, Rózsa Gábor, a premier előtt álló Legénybúcsú Extra című film rendezője és producere, valamint Szabó K. István színházi rendező, a Csokonai Színház új művészeti vezetője voltak. Mindhárman olyan területen tevékenykednek, amelyeket mind a hallgatók, mind a városi közönség ismer, de ritkán van lehetőségünk betekinteni a háttérmunkálatokba. A vendégek egyaránt hangsúlyozták a szenvedély és kreativitás fontosságát, és azt is, hogy ezek önmagukban még nem garantálják a sikert.
Arra is fény derült, hogy a kulturális rendezvényszervezés sok embert megmozgató feladatai megkövetelik a szervezési, a problémamegoldó és a kommunikációs készséget.
A nyitónap második kerekasztalának külső helyszín, a Malter Bár adott otthont, ahol a kulturális rendezvényszervezés három jól ismert debreceni szakembere beszélgetett: Fejér Tamás, az Apolló Mozi vezetője, Sándor Attila, a Nagyerdei Víztorony rendezvényszervező menedzsere, illetve Énekes András Előd, aki egyetemi tanársegédi munkája mellett a PusztaHang társalapítója.
Kiderült, hogy Fejér Tamás nem az Apollóban élvezi a legjobban a filmnézést, hiszen végig arra gondol, hogyan javíthatná a nézői élményt.
Fontos nézőpont kristályosodott ki a beszélgetés során: a debreceni kulturális életről nem annyira a fővárossal összevetésben, mint inkább Pécs és Szeged mintáihoz viszonyulva érdemes gondolkodni.
Az „Onstage” nap kerekasztal-beszélgetésének a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ adott helyet, ahol a látható médiajelenléten volt a hangsúly. Megyeri Csilla influencer, továbbá Dánielfy Gergő és Vavra Bence énekesek beszélgettek a brand és az imázs építéséről. A témák között szerepelt a magánélet védelme: mennyit és hol szabad, vagy érdemes „kiteregetni”.
A tévés reality műsorok kettősségéről is szó esett, hiszen e műsorok jelentősen növelhetik egy szereplő népszerűségét, ám ezáltal gyakran a bulvár-celebek kényszerpályájára kerülve hitelüket vesztik.
A beszélgetések között az egyetemi hallgatók workshopokon vehettek részt.
Béres-Áfra Zsuzsa szociológus a Malterban tart kéthetente dokumentumfilmklubot, ennek social media kommunikációjáról tartott műhelybeszélgetést. Mészáros Ibolya, a Csokonai Színház színésze beszédtechnika és színművészet workshopot vezetett a hallgatóknak.
Hétköznapi kommunikációs helyzetek megoldására szolgáló feladatokkal készült Váró Kata Anna filmkritikus is, az Observer Médiafigyelő három munkatársa, Győri Attila, Bogárné Tári Edina és Erdei-Nagy Anna médiaelemző pedig workshop tartott.
Jenei Réka, a BMW Group Gyár Debrecen kommunikációs vezetője előadásában a fenntartható autógyártásról (iFactory), a BMW Debrecen iránti hosszú távú elköteleződéséről és az interkulturális kommunikáció fontosságáról számolt be.
A szakhét a kikapcsolódásra is lehetőséget kínált.
A szerdai napot a lemezmegjelenés előtt álló Káposztás Bálint énekes-dalszerző zenés kávéházában indították a hallgatók.
Csütörtökön a Klinika Campus műfüves pályáján tanár-diák labdarúgómérkőzés várta a sport iránt érdeklődőket.
A programsorozat a hagyományoknak megfelelően szakesttel zárult, amelyet a szakkal jó ideje együttműködő DV Stúdió kisjátékfilm-premierje nyitott. A Perplexity című kísérleti rövidfilm műhelytitka, hogy az amatőrökből álló forgatócsoportban kommunikáció szakos hallgatók is aktívan részt vállaltak.
A programsorozatról készült fotóalbum ITT tekinthető meg.
Bíró Dániel
A Debreceni Egyetem másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója
Mi a DEpublik?
A DEpublik egy, a Debreceni Egyetem hallgatóinak publikációiból álló cikksorozat, melyben az egyetemisták perspektíváján keresztül kerülnek terítékre az őket foglalkoztató témák.
Hozzászólások